Egy átlátszó, alig arasznyi állat lebeg a sötét vízben, nyolc rövid karja és két hosszabb fogókarja lassan mozog a reflektor fényében. Elsőre egy szép, de jelentéktelen mélytengeri lénynek tűnik. Valójában egy kolosszális kalmár, annak a fajnak a kölyke, amelyet a tudomány száz éve ismer, élve viszont addig soha senki nem látott a saját közegében.
A felvételt a német Forschung und Wissen tudományos portál idézte fel újra novemberben, ezért most ismét sokan találkoznak vele. Maga a videó 2025. március 9-én készült a Dél-Atlanti-óceánon, a Déli-Sandwich-szigetek közelében, nagyjából 600 méteres mélységben. A Schmidt Ocean Institute kutatóhajójáról, a Falkor (too) fedélzetéről leengedett SuBastian nevű távirányítású merülőrobot kamerája rögzítette.
Ez is érdekelhetEzt a gyomot szinte lehetetlen kiirtani: Angliában házak eladása hiúsul meg miattaEz a Schmidt Ocean Institute saját felvétele a kölyök kolosszális kalmárról, ahogy a SuBastian reflektorfényében lebeg:
Miért számít ekkora szenzációnak?
A kolosszális kalmárt (Mesonychoteuthis hamiltoni) 1925-ben írták le először, egy ámbráscet gyomrában talált fej és karok alapján. A Schmidt Ocean Institute szerint ez az első megerősített megfigyelés arról, hogy az állat élve, a természetes élőhelyén úszik.
A kolosszális kalmárt száz évig csak tetemekből ismerték, élve először 2025 márciusában látták a saját élőhelyén.
Egy évszázadon át szinte kizárólag tetemekből, halászhálóba akadt, haldokló felnőttekből és ragadozók gyomortartalmából dolgoztak a kutatók. Olyan ez, mintha egy állatot csak múzeumi preparátumokból ismernénk, és soha nem láttuk volna mozogni. A mélytenger ebben nem egyedi eset, a kutatók újabb és újabb merülésekkel találnak olyan lényeket, amelyekről eddig csak sejtéseik voltak.
Óriás felnőtt, 30 centis kölyök
A felnőtt példányok becslések szerint akár 7 méter hosszúra és 500 kilósra is megnőhetnek, ezzel ez a Föld legnehezebb ismert gerinctelen állata. A most filmezett egyed azonban egy kölyök volt, nagyjából 30 centiméteres, áttetsző testtel.
Az NBC beszámolója szerint a faj felfedezése óta mindössze nyolc felnőtt példányról tudnak, ezt az új-zélandi Te Papa múzeum adatai alapján írták. A világon egyetlen teljes, közönség számára kiállított példány is ebben a múzeumban látható. Ugyanez a forrás említi, hogy a kolosszális kalmárnak van a legnagyobb szeme az összes eddig vizsgált állat közül, nagyjából 27 centiméteres.

A két szám együtt jól mutatja, mennyire keveset tudunk róla. Egy 27 centis szem egy nagyjából focilabda méretű érzékszerv, a felnőtt valószínűleg jóval előbb észreveszi a zajos, reflektoros robotot, mint ahogy az a közelébe érne. A kutatók is ezzel magyarázzák, hogy felnőtt példányt eddig nem sikerült élve lencsevégre kapni.
Hogyan derült ki, hogy kolosszális kalmár?
A kutatóintézet beszámolója szerint a merülést élőben közvetítették a YouTube-csatornájukon. Az egyik néző szólt Aaron Evansnek, aki az üvegtintahalak szakértője, és otthonról maga is figyelte az adást. A fajt végül ő és Kat Bolstad, az új-zélandi Auckland University of Technology kutatója azonosította.
A fajt a karok közepén ülő horgok árulták el, ilyen a hasonló, áttetsző üvegtintahalaknál nem található.
A döntő jel a horgok voltak: a kolosszális kalmár nyolc rövidebb karjának közepén horgok ülnek, ilyen a hasonlóan áttetsző üvegtintahalaknál nincs. Bolstad a brit PA hírügynökségnek azt mondta, megindító belegondolni, hogy ezek az állatok nem is tudják, hogy az ember létezik.
Két ritka kalmár, két egymást követő expedíción
Ugyanez a kutatóhajó néhány héttel korábban, 2025. január 25-én egy másik fajt is először filmezett le élve: az antarktiszi üvegtintahalat (Galiteuthis glacialis), 687 méteres mélységben, a Bellingshausen-tengeren. Erről korábban külön cikkben írtunk.
A felnőtt kolosszális kalmár akár 500 kilós is lehet, mégis egy alig 30 centis, üvegszerű kölyök lett róla az első élő felvétel.
A két felvétel összetartozik: mindkét állat az üvegtintahalak családjába tartozik, mindkettő áttetsző, és első ránézésre nagyon hasonlítanak egymásra. Éppen ezért kellett két szakértő ahhoz, hogy biztosan kimondják, melyik melyik. A kutatóintézet szerint a SuBastian eddig legalább négy kalmárfajt filmezett le elsőként a természetes környezetében.
Kapcsolódó cikkeink
Mit tudunk meg egyetlen videóból?
Egyetlen felvétel sokat elárul, de korántsem mindent. A videóból látszik, milyen egy fiatal kolosszális kalmár, hogyan tartja a karjait, és hogy nem menekül azonnal a robot elől. Az viszont nem derül ki belőle, milyen gyakori a faj, mit eszik, mikor kelnek ki a kölykei, vagy pontosan hol él a felnőtt. A német portál is hangsúlyozza, hogy ezekre a kérdésekre egyetlen videó nem ad választ.
A mélytengeri felfedezések ritmusát jól jelzi, hogy a kutatók szinte minden komolyabb merülésből hoznak valami újat, legyen szó egy japán árokban rögzített ismeretlen állatról vagy egy Antarktisz körüli kalmárról.
A 35 napos expedíciót az Ocean Census (a Nippon Foundation és a Nekton közös programja), a Schmidt Ocean Institute és a GoSouth kutatócsoport közösen szervezte, a tudományos vezető Michelle Taylor volt az Essexi Egyetemről. A cél kifejezetten az volt, hogy a kevéssé ismert déli vizeken új fajokat és ritka élőlényeket találjanak.
A felnőtt kolosszális kalmárra tehát továbbra is várni kell. Addig is ez a 30 centis, üvegszerű kölyök az első élő kép egy olyan állatról, amelyet száz évig csak a tengerészlegendák és a boncasztalok ismertek. Ha szereted az ilyen történeteket, a Monterey-öbölben 3200 méteren készült felvétel is érdekelni fog.
Források: schmidtocean.org, nbcbayarea.com, expressandstar.com, forschung-und-wissen.de
Következő cikk
Hónapokig porzott a Lajta medre, most feloldották a horgászati tilalmat a folyónElolvasom ›














