Szinte minden élőlény a Földön valamilyen módon a napfénytől függ. A növények közvetlenül, az állatok a növényeken keresztül, és még a mélytengeri hőforrások körül élő baktériumok is felhasználják a felszíni élet valamilyen termékét, például a vízben oldott oxigént. Egy dél-afrikai aranybánya mélyén viszont olyan élőlényt találtak, amely ebből a láncból teljesen kimaradt: a Desulforudis audaxviator nevű baktérium 2,8 kilométer mélyen, napfény és oxigén nélkül, egyedül alkot egy teljes ökoszisztémát.
A Johannesburg közelében lévő Mponeng aranybánya a világ egyik legmélyebb bányája, ahol a szikla 60 fokos, és jégkásával hűtik a járatokat. A kutatók 2,8 kilométerrel a felszín alatt, egy kőzetrepedésből szivárgó vízből vettek mintát, több ezer liternyit. A víz körülbelül 60 fokos volt, oxigén nem volt benne, és a hely teljes sötétségben fekszik.
Ez is érdekelhet3401 tokhalat engedtek a Dunába egy vidini falunálEgyetlen faj, egyetlen ökoszisztéma
A mintákat az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói elemezték, Dylan Chivian vezetésével. Arra számítottak, hogy a vízből kinyert örökítőanyag több baktériumfajtól származik majd, ahogy szinte mindenhol a Földön. Ehelyett kiderült, hogy a DNS több mint 99,9 százaléka egyetlen fajhoz tartozik, a maradék apró töredék pedig a bányából és a laboratóriumból bekerült szennyeződés lehetett.
A Mponeng-bánya vizéből kinyert DNS több mint 99,9 százaléka egyetlen baktériumfajhoz tartozott.
Az eredményt a Science folyóirat 2008. október 10-i számában közölték. A Nature beszámolója szerint ez volt az első természetben talált ökoszisztéma, amely csak egyetlen fajból áll. A kutatók szerint a felfedezés a mikrobiológia egyik alapvetését fordította a feje tetejére, hiszen a baktériumok szinte mindig közösségekben élnek, ahol a különböző fajok egymás termékeiből tartják fenn magukat.
Miből él?
A baktérium energiája nem a napból jön, hanem a környező kőzetből. A kőzetekben lévő urán természetes radioaktív bomlása során kibocsátott sugárzás felbontja a víz molekuláit, így hidrogén keletkezik, a kőzet szulfidjaiból pedig szulfát. A baktérium a szulfátot a hidrogén segítségével bontja, ebből nyeri az energiát. A szenet a vízben oldott szén-dioxidból, a nitrogént a környezetéből építi be, minden szükséges szerves molekulát maga állít elő.
A Desulforudis audaxviator energiája nem a napfényből, hanem a kőzet radioaktív bomlásából származó hidrogénből és szulfátból jön.
A Berkeley-labor közleménye szerint a génállománya mindent tartalmaz, ami a teljesen önálló élethez kell. A baktérium oxigént nem bír, az számára méreg. Kedvezőtlen körülmények között képes ellenálló spórát képezni, amely a hőtől és a kiszáradástól is védi.
Chivian a laboratórium közleményében úgy fogalmazott: régóta kérdés, hogy élhetnek-e élőlények teljesen önállóan, napfény nélkül is, és ez a felfedezés a bizonyíték arra, hogy igen. Ezért figyelt fel rá különösen az asztrobiológia, amely azt kutatja, hol alakulhatott ki élet a Földön kívül, például a Mars vagy jeges holdak felszíne alatt. A Földön is van példa hasonló elszigeteltségre: egy évmilliókig elzárt romániai barlangban is egészen különleges élővilág alakult ki.
Jules Verne-től kapta a nevét
A baktérium neve Desulforudis audaxviator. A nemzetségnév latinul a kénre és a pálcika alakjára utal. A fajnevet Chivian Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regényéből vette: a regény hőse egy latin nyelvű titkos üzenetet fejt meg, amely arra biztatja, hogy szálljon le, mint bátor utazó, és elér a Föld középpontjáig. Az „audax viator” bátor utazót jelent.
A Föld mélye újra és újra meglepi a kutatókat, akár az 535 méterrel az antarktiszi jég alá leengedett kameráról, akár a Föld legmélyebb furatáról van szó. Az aranybánya baktériuma azért különleges, mert azt mutatja, hogy az élet a legszélsőségesebb, legsötétebb helyen is megtalálja a módját, egyedül is.
Források: newscenter.lbl.gov, nature.com, web.mit.edu
Következő cikk
Pisztáciát ültettek a régi szőlő helyére a magyar határ mellett, már teremElolvasom ›















