Egy mai borhűtő évente nagyjából 50 és 190 kilowattóra áramot fogyaszt, ami a hazai rezsicsökkentett, kb. 36 forintos kilowattóraáron évi 1 900 és 6 800 forint közötti villanyszámlát jelent. Az energiacímkén ráadásul van egy csapda: két ugyanolyan betűjelű borhűtő között is majdnem négyszeres lehet a különbség, és ez egy másik számon múlik, amit a legtöbben át sem futnak.
A borhűtő sokáig a vendéglők és a borszaküzletek berendezése volt, ma viszont egyre több új konyhában kap helyet a mosogatógép mellett vagy a szigetpult alatt. Akinek van, általában a kinézete és a kényelme miatt vette, a fogyasztására kevesen gondolnak a vásárláskor. Pedig ez egy éjjel-nappal járó hűtőgép, amit senki nem kapcsol ki, így minden kilowattóra 365 napig ismétlődik. Hogy évente mennyit tesz ki forintban, azt európai gyártói adatokból számoltuk ki.
Ez is érdekelhetMennyi meleget enged el a szigeteletlen padlásfeljáró télen?Mennyi áramot fogyaszt egy borhűtő egy év alatt?
Az uniós energiacímkét a borhűtőkre is kötelező kitenni, és a független, európai Topten adatbázis a 2019/2016-os uniós rendelet szerinti gyártói adatokat gyűjti össze. Ebben a legtakarékosabb, beépíthető kis borhűtők 53 és 76 kilowattóra között fogyasztanak évente, a nagyobb, több hőmérsékleti zónás szabadon álló gépek viszont a 190 kilowattórát is elérik. Egy 38 palackos, szabadon álló, legrosszabb (G) osztályú modell gyártói adatlapja 142 kilowattórát ír évente.
Napi bontásban ez nem tűnik soknak: a legtakarékosabb gép naponta kb. 0,15, a legnagyobb kb. 0,52 kilowattórát használ el. A különbség az éves számlán látszik meg, és ott is inkább a gép tíz-tizenöt éves élettartama alatt. A nagy konyhai hűtőnél is hasonló a helyzet: napi szinten alig érezni, mégis sokat számít, hogyan állítod be a hűtőt.
Ennyi forint egy évben, öt jellemző géppel számolva
Az alábbi számításban a rezsicsökkentett, kb. 36 Ft/kWh-s árral és az átlagfogyasztás feletti, kb. 70 Ft/kWh-s piaci közeli árral is számoltunk, mert egy plusz hűtőgép könnyen átbillentheti a háztartást az éves keret fölé.
| Borhűtő típusa | Palack | Osztály | kWh/év | Ft/év (36 Ft) | Ft/év (70 Ft) |
|---|---|---|---|---|---|
| Kis, beépíthető, egy zóna | 17 | D | 53 | 1 908 | 3 710 |
| Közepes, szabadon álló | 66 | E | 75 | 2 700 | 5 250 |
| Nagy, egy zóna, kompresszoros | 141 | D | 76 | 2 736 | 5 320 |
| Szabadon álló, olcsóbb kategória | 38 | G | 142 | 5 112 | 9 940 |
| Három zónás, szabadon álló | 44 | D | 190 | 6 840 | 13 300 |
A táblázatból az is kiolvasható, hogy a méret önmagában nem dönt. A 141 palackos nagy gép alig fogyaszt többet, mint a 17 palackos kicsi, a 44 palackos háromzónás viszont majdnem négyszer annyit, mint a kicsi.
Tíz évre vetítve a különbség már komoly: a 142 kilowattórás, G osztályú gép rezsicsökkentett áron kb. 51 ezer forint áramot használ el, a 53 kilowattórás kis gép kb. 19 ezret. Ha a háztartás az éves keret fölött fogyaszt, ezek a számok nagyjából megduplázódnak.
A borhűtő évi áramköltsége a pár ezer forinttól a tizenháromezerig terjed, és ezt nem a mérete, hanem a felépítése dönti el.
Miért fogyaszthat két D osztályú gép ennyire eltérően?
Itt jön a csapda, amire a bevezetőben utaltunk. A táblázatban két D osztályú borhűtő is van: az egyik 53, a másik 190 kilowattórát fogyaszt évente. Az energiaosztály ugyanis nem a fogyasztást méri, hanem egy hatékonysági indexet, ami a gép méretéhez és felépítéséhez viszonyít. A Topten összesítése szerint az A osztályhoz 41 alatti index kell, a G osztályba a 125 feletti kerül, a betű tehát azt mondja meg, mennyire takarékos a gép a saját kategóriájához képest. Egy nagy, több zónás borhűtő lehet ugyanolyan „jó” osztályú, mint egy kicsi, miközben a valódi fogyasztása a többszöröse.
Ezért a címkén az éves kilowattórát kell nézni, nem a betűt. Az új uniós címkén ez egy külön, jól látható szám, mellette a tárolható palackok száma szabványos, 0,75 literes bordeaux-i palackban, a zaj decibelben és egy QR-kód, ami az uniós termékadatbázisba visz. Ugyanez a logika érvényes a mosó- és hűtőgépeknél is, és a készülékeken látható jelölések közül ez az egyik leggyakrabban félreolvasott.
Egy egyszerű saját mérce: oszd el az éves fogyasztást a palackok számával. A 17 palackos kis gépnél ez palackonként évi kb. 3,1 kilowattóra, a 141 palackos nagynál kb. 0,5, a 38 palackos olcsóbb gépnél kb. 3,7, a háromzónásnál kb. 4,3. Ha valaki tényleg sok bort tárol, a nagyobb, egyzónás gép palackonként a legolcsóbb.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Hol és hány fokon járjon, hogy ne egyen többet?
A borhűtő is hűtőgép, a hátán leadja a hőt, ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a konyhai hűtőre. A nagyon meleg helyiségben, közvetlen napon vagy sütő mellett álló gép többet dolgozik, és ha nincs elég szellőzése, hosszabb ideig fut. Ha beépíthető modell helyett szabadon állót teszel a pult alá, a hátsó és oldalsó hézag hiánya ugyanígy megemeli a fogyasztást. Ugyanez az oka annak is, hogy a hűtő tetején sem jó a mikrót tartani.
Magyar viszonyok között a téli elhelyezés a meglepőbb kérdés. Sokan a fűtetlen kamrába, garázsba vagy pincelejáróba tennék a borhűtőt, ahol nincs útban. A gépeknek azonban klímaosztályuk van, ami megmondja, milyen környezeti hőmérsékleten működnek rendesen: az N osztályú gépet 16 és 32 fok közé tervezik, az SN osztályút 10 és 32 fok közé, az ST és T osztály pedig a nagy meleget bírja jobban. Egy novemberi, decemberi garázsban 16 fok alatt az N osztályú gép már a tervezett tartományán kívül működik. Vásárlás előtt tehát a klímaosztályt is meg kell nézni, ha nem lakótérbe kerül.
Fűtetlen garázsba vagy kamrába csak olyan borhűtő kerüljön, amelynek a klímaosztálya az alacsony környezeti hőmérsékletet is bírja.
A beállított hőmérséklet is számít. A Topten útmutatója szerint a bor érleléséhez 10 és 15 fok közötti hőmérséklet való, a pezsgőt 4 és 6 fokon tartják, a vörösbort pedig 18 fok körül szolgálják fel. Aki csak tárol, és nem hűt lefelé pezsgőt, annak a 12 fok körüli beállítás elég, a gyártói adatlapok is jellemzően erre a célhőmérsékletre adják meg a fogyasztást. Minden fok, amivel a környezettől lejjebb kell hűteni, plusz munka a kompresszornak.
Kikapcsolható nyáron vagy télen, hogy spóroljunk?
Elsőre logikusnak tűnik, hogy ha épp nincs benne sok bor, ki lehet kapcsolni. A forgalmazók tanácsa viszont az, hogy egész évben menjen, mert a ki-bekapcsolás hőmérséklet-ingadozást okoz, és a bornak éppen az egyenletes hőmérséklet a legfontosabb. A kikapcsolás tehát inkább a teljesen kiürített gépnél jöhet szóba, ilyenkor az ajtót résnyire nyitva kell hagyni, hogy ne penészedjen be.
Spórolni inkább a karbantartással lehet. A hátsó hőcserélő rácsot a porszívóval időnként át lehet tisztítani, bár a rács porszívózásának hatását sokan túlbecsülik. Ami viszont biztosan sokat ér: az ajtótömítés épsége, a gép vízszintbe állítása, és hogy ne nyitogassuk feleslegesen, mert minden ajtónyitásnál meleg levegő kerül be.
Kapcsolódó cikkeink
Megéri-e egyáltalán a borhűtő a villanyszámla mellett?
A pénzügyi oldalról nézve egy átlagos háztartásban a borhűtő nem nagy tétel: egy takarékos gép évi két-háromezer forintja kevesebb, mint amennyit egy rossz fagyasztó egy év alatt elfogyaszt. A drágább, háromzónás vagy olcsó, rossz osztályú gép viszont már évi öt-tizenháromezer forint, és ha éppen emiatt lép át a háztartás az átlagfogyasztás feletti sávba, akkor a többi készülék áramát is drágábban fizeti.
Szerintünk vásárláskor három számot kell egymás mellé tenni: az éves kilowattórát, a palackszámot és a klímaosztályt. A betűjel csak a negyedik. Ha valaki 20-30 palacknál többet nem tart otthon, egy kis, beépíthető, egyzónás gép a legolcsóbb üzemű megoldás, a több zóna pedig csak akkor éri meg a többletáramot, ha tényleg egyszerre tárol pezsgőt, fehéret és vöröset is.
Vásárláskor az éves kilowattórát, a palackszámot és a klímaosztályt kell egymás mellé tenni, az energiaosztály betűje csak ezek után jön.
Ha a gép már megvan, a legtöbbet az elhelyezésével lehet nyerni: hűvös, de nem fagyos helyre, sütőtől és radiátortól távol, kellő hézaggal. Ez ugyanaz a szabály, amitől a konyha nagyobb áramfogyasztói is takarékosabban működnek.
Források: Topten.eu: borhűtők listája, Topten.eu: kiválasztási szempontok
Következő cikk
12 érdekesség a folpackról: eredetileg egészen másra fejlesztették kiElolvasom ›















