Furcsán hangzik, de Japánban teljesen hétköznapi ez a szokás: az esti fürdő vize nem folyik le a lefolyón, hanem másnap reggel a mosógépbe kerül. A japán háztartásokban árult mosógépek jó részén ehhez külön szivattyú és tömlő is van, amelyet egyszerűen a kádba kell lógatni. A Japan Living Life összefoglalója szerint a háztartások nagyjából 60 százaléka legalább a mosási ciklushoz a fürdővizet használja, és körülbelül minden harmadik az első öblítéshez is. Hogy ez miért nem undorító, ahhoz a japán fürdés rendjét kell ismerni.
A kádban nem mosakodnak, csak áznak
Japánban a fürdő, az ofuro, nem a tisztálkodás helye, hanem a pihenésé. A fürdőszobában a kád mellett külön zuhanyrész van, kis zsámollyal és vödörrel. Itt mosakodik meg mindenki alaposan, szappannal, samponnal, és csak teljesen tisztán, leöblítve ül bele a forró vízbe. A kádban szappan nem használható.
Mivel így a víz tiszta marad, egész este ugyanabban fürdik a család minden tagja, egymás után. A kád fedelét lezárják, hogy ne hűljön ki, sok modern kád pedig vissza is melegíti a vizet. A víz egy napig van használatban, másnap leeresztik, de előtte még egyszer hasznát veszik.
Mit nyernek vele?
A japán háztartási közgazdaságtani folyóiratban 2018-ban megjelent tanulmány pontosan kiszámolta. A kutatók egy átlagos család mosását modellezték, és azt találták, hogy a fürdővíz újrahasznosítása önmagában 24 százalékkal csökkenti a mosáshoz kötődő üvegházgáz-kibocsátást, a vízfelhasználást pedig a felére is levihetik. A legjobb kombináció, vagyis fürdővíz, elöltöltős gép, koncentrált mosószer és teli dob, 59 százalékkal csökkentette a kibocsátást és a költséget is.
A meleg víznek a mosásnál is előnye van: a még langyos fürdővíz jobban oldja a mosószert és a zsíros szennyeződést, mint a hideg csapvíz, így a gépnek kevesebbet kell fűtenie. A tanulmány szerint a mosóhatás télen és tavasszal, ősszel is ugyanolyan jó volt. Egy dolgot azonban nem lehet spórolni: a mosószer mennyiségét a kutatók higiéniai okból nem javasolják csökkenteni.
A szabályok, amiket a japánok is betartanak
- A fürdővíz csak a mosáshoz kell, az utolsó öblítés mindig tiszta csapvízzel történik.
- Csak a tegnapi, egy napnál nem régebbi vizet használják.
- Ha valaki beteg volt a családban, vagy fürdősót, olajat tettek a vízbe, azt nem használják mosásra.
- A szivattyút és a tömlőt rendszeresen kiöblítik, hogy ne szaporodjanak el benne a baktériumok.
Itthon is működne?
Magyarországon a helyzet egészen más. Nálunk a kádban mosakodunk, szappannal és samponnal, ráadásul a háztartások egyre nagyobb része inkább zuhanyozik. Egy tele kád 150-200 liter víz, egy zuhanyzás töredéke ennek, ahogy a zuhanyzás vízfogyasztásánál kiszámoltuk. A szappanos fürdővíz a mosógépbe kevésbé alkalmas, és a magyar elöltöltős gépeken nincs is hozzá szivattyú.
Az alapgondolat viszont itthon is hasznosítható. A fürdővíz vödörrel kimerve tökéletes a WC öblítéséhez, a padló felmosásához vagy az autókerekek lemosásához, és így egy fürdővel kétszer is hasznát veszed ugyanannak a víznek. A kerti növényekre a szappanos vizet ne öntsd, a japánoké azért mehet a kertbe, mert nincs benne szappan.
Hogy a kádban fürdés mennyi áramba kerül villanybojlerrel, azt is kiszámoltuk, ahogy azt is, mennyi vizet és pénzt visz el egy csöpögő csap. A japán otthonok pedig több meglepetést is tartogatnak, a bejáratnál például mindig van egy lépcsőnyi szintkülönbség.
Források: japanlivinglife.com, Journal of Home Economics of Japan (2018)
