Amikor Londonban jártam és egy panzióban szálltam meg, reggel amikor mentem a mosdóba elvégezni a reggeli rutint, akkor a csapot megnyitva a bal kezem alatt forró volt a víz, jobb kezem alatt pedig jéghideg. Nem is értettem aa kettő között húsz centiméternyi kerámia miért van ott. Fel is tettem magamban a kérdést, hogy ők még miért nem jutottak el a keverőcsapig?
A válasz a kérdésemre nem más mint megtudtam, hogy a háború után épült brit házak nagy részében a tetőtérben áll egy hidegvíz-tároló tartály, és ez táplálja a melegvíz-tartályt, amelyből a csapok és a fűtés kapják a meleg vizet. A hideg csapba viszont, legalábbis a konyhában, egyenesen a közműhálózat vize érkezik. A két víz tehát két külön forrásból jön, és nem egyforma a minőségük sem: a hálózati víz ivóvíz, a padlásról lecsorgó, felmelegített víz viszont nem számít annak.
Egy tartály a padláson
A Mira Showers brit zuhanygyártó blogja egyszerűen fogalmaz, ugyanis elmondás szerint, régen a meleg víz tartályban vagy hengerben állt a lakásban, és ez a víz nem volt biztonságosan iható, a hideg viszont igen. A BuzzFeed Tom Scott ismert videójára hivatkozó összefoglalója még plasztikusabb: a rosszul karbantartott padlási tartály lehet nyitott, iszapos, rozsdás, és került már bele elpusztult patkány is. Ilyen tartály mellett a keverőcsap valódi kockázat lett volna. Ha egy szelep meghibásodik, a tartály vize visszanyomódhat a hálózat felé, és ott már nem csak egy háztartást érint.
Amit az 1999-es rendeletben szabályoztak
Angliában és Walesben ma a Water Supply (Water Fittings) Regulations 1999 szabályozza, mi az amit rá lehet kötni a vízhálózatra. A rendelet 1999. július 1-jén lépett hatályba, amelyben kimondják, hogy minden vízrendszerben megfelelő eszköznek kell megakadályoznia a visszaáramlást, vagyis hogy a házban lévő víz visszajusson a közműbe. Az eszköznek a legmagasabb érintett kockázati kategóriához kell igazodnia.
A rendelet kategóriákba sorolja a vizet:
- Az első kategória a szolgáltató tiszta ivóvize.
- A másodikba már az a víz kerül, amelynek a minőségét a hőmérséklet változása rontotta, és a szöveg név szerint említi a melegvíz-elosztó rendszer vizét.
- Vagyis papíron is más a meleg csapból folyó víz, mint a hidegből jövő.
Keverőcsapot ettől még lehet szerelni, csak feltételekkel. A Bristan csaptelepgyártó szerelési útmutatója kiegyenlítetlen nyomású betáplálásnál, például padlási meleg és hálózati hideg víz esetén, mindkét bemenet elé egy-egy visszacsapó szelepet ír elő. A SES Water helyi vízszolgáltató tájékoztatója ugyanígy fogalmaz: kiegyenlítetlen nyomásnál visszacsapó szelep kellhet a meleg és a hideg ágra is. A rendelet ráadásul kimondja, hogy az 1999. július 1. előtt szabályosan beépített szerelvényekre nem vonatkozik visszamenőleg. A régi kétcsapos mosdók tehát maradhattak.
Magyar szemmel
A változás már régóta zajlik, csak lassan. Az angol lakásfelmérés 2017-es energiajelentése alapján a lakások 48 százalékában kondenzációs kombi kazán volt, további 8 százalékában hagyományos kombi. Ezek átfolyó rendszerben, a hálózati vízből melegítenek, tehát nincs szükség padlási tartályra, és a keverőcsap gond nélkül működik. A melegvíz-ellátás 36 százaléka viszont még mindig külön tárolóhengerrel ment. Ezek a lakások adják a kétcsapos mosdók utánpótlását, és mivel a fürdőszobát ritkán cserélik, a csapok sokszor évtizedekig a helyükön maradnak.
Hazánkban ez a helyzet fordított. A magyar lakásokban a meleg víz jellemzően ugyanabból a hálózati vezetékből készül, akár kombi kazán, akár villanybojler melegíti, így a két ágban hasonló a nyomás, és a keverőcsap természetes. Két csap helyett itt inkább a tömítések jelentenek gondot, egy rég elfelejtett, de folyamatos csöpögő csap egy év alatt meglepően sok vizet visz el.
Ha brit szállásra készülsz, a helyiek trükkje a dugó. Bedugod a lefolyót, engedsz bele mindkét csapból, és a medencében kevered ki a langyos vizet, ahogy a nagyszüleik idejében is volt. Inni és főzni pedig a hideg csapból, lehetőleg a konyhaiból vegyél vizet, mert egy régi, tartályos házban a meleg ágat a brit szabályozás sem tekinti ivóvíznek.
Források: legislation.gov.uk, gov.uk, mirashowers.co.uk, buzzfeed.com
