Nem is tudom, van-e még egy olyan étel, ami, ha sül a sütőben, annyira megmelengeti a szívet, mint a házi kenyér illata. Nálunk ez mindig is egy kis családi rituálé volt, nagymamám gondosan dagasztotta, gyúrogatta, én pedig ámulva lestem, hogyan kel meg a tészta, hogyan növekszik, majd sülés közben tűkön ülve vártam, hogy végre megkóstolhassam azt az isteni finom, ropogós héjú, puha belű kenyeret, amit a nagymamám készített a legjobban. Most elárulom neked ezt az igazán egyszerű, de tökéletes receptet, hogy te is átélhesd ezt az élményt és másoknak is ilyen csodálatos emlékeket adj vele!
Hozzávalók (2 db félkilós kenyérhez)
- 1 kg búzafinomliszt
- 5 mokkáskanál só
- 1 mokkáskanál cukor
- 4 evőkanál olaj
- 5 dl langyos víz
- 1 kocka friss élesztő
Elkészítés
Egy nagy kelesztő tálba szitáljuk a lisztet, majd hozzáadjuk a cukrot és a sót. Az élesztőt bele morzsoljuk a kéz meleg vízbe, elkeverjük, majd hozzáadjuk a liszthez. Adjuk hozzá az olajat, majd kezdjük el alaposan összedolgozni a tésztát. 10-15 percig dagasszuk, gyúrjuk, míg egy egynemű, rugalmas tésztát nem kapunk.
A tésztát letakarva legalább két órán át pohentetjuk, amíg a duplájára nem nő. A megkelt tésztát két azonos részre osztjuk, majd cipókat vagy hosszúkás vekniket formázunk belőlük, ez már mindenkire rá van bízva, melyik a szimpatikusabb. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és hagyjuk még 20-30 percig pihenni. Eközben melegítsük elő a sütőt 200°C-ra. A kenyerek tetejét megspricceljük vízzel, majd betoljuk a sütőbe. 45-50 perc alatt aranybarnára sütjük. Amennyiben van kemencéd, abban talán még jobbra süthető.
Amint kivesszük a sütőből, még egyszer átspricceljük vízzel, hogy szép fényes és ropogós héja legyen. Hagyjuk teljesen kihűlni, csak bírjuk kivárni.
