A betakarított krumpli, hagyma vagy paradicsom után a csupasz ágyás egész télen ki van téve az esőnek és a szélnek. Sok kertész ezért ősszel sűrűn rozsot szór rá, és hagyja, hogy tavaszig zöld szőnyeg takarja a földet.
A rozs nem a terméséért kerül oda. Az amerikai SARE program takarónövény-kézikönyve a gabonák közül a legtéltűrőbbnek nevezi, ezért később vethető ősszel, mint a többi takarónövény. A Vermonti Egyetem ismertetője szerint gyorsan befedi a talajt, mély gyökérzete lazít, és felveszi a talajban maradt nitrogént, ami különben télen kimosódna.
Az alábbi helyzetekből kiválaszthatod, a te kertedben megéri-e.
Ha most, október végén gondolkodsz rajta
A szántóföldi rozs optimális vetésideje Magyarországon szeptember második fele, a hazai szaksajtó a zöldítő vetéseknél is azt tanácsolja, hogy ne halaszd október közepén túlra. Ezt az ablakot idén már nagyrészt elmulasztottad.
Ettől még nem késő teljesen. A SARE adatai szerint a rozs már 1 fok körüli hőmérsékleten csírázik, és ha a talaj nem fagyott, egy novemberi vetés is ad valamennyi takarást. A késői vetésnél csak sokkal sűrűbben kell szórni. Egy szórva vetett rozsnál az amerikai ajánlás nagyjából 10 és 18 gramm közötti mennyiségnek felel meg négyzetméterenként, késő ősszel ennek akár a duplája kell. A magot gereblyével dolgozd be, legfeljebb 5 centi mélyre.
Mustárt vagy olajretket viszont már ne vess, azok október végén alig adnak tömeget.
Ha homokos, szegény a talajod
Itt a rozs a legjobb választás. A hazai szakirodalom szerint a gyengébb, homokos és savanyú talajokat is jól bírja, 5,0 és 7,0 közötti pH mellett megél. A homok télen sok nitrogént veszít kimosódással, a rozs gyökere ezt részben megfogja.
Ha kötött, agyagos a kerted
A rozs itt is hasznos, mert a gyökérzete javítja a talaj szerkezetét. Csakhogy az agyag tavasszal lassan szárad, és nedves földet ásni vagy rotálni rosszabb, mint hagyni. Számolj azzal, hogy a beforgatás csúszhat, és a rozs közben tovább nő.
Ha tavasszal sárgarépát, hagymát vagy más apró magot vetnél oda
Erre a helyzetre figyelj a legjobban. A rozs olyan vegyületeket bocsát ki, amelyek gátolják a magvak csírázását és a fiatal növények fejlődését. Ez az allelopátia, és a gyomok elleni hatásának is ez az egyik oka.
A SARE kézikönyve úgy fogalmaz, hogy ez a hatás nagyjából 30 nap alatt cseng le. Kis magvú növényt, például sárgarépát vagy hagymát a rozs leforgatása után 3 vagy 4 hét múlva vess. A palántáról nevelt paradicsom és a nagyobb magvú növények, főleg a hüvelyesek, kevésbé érzékenyek.
Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha április elején már vetni akarsz, az ágyás rozsát március közepén kell bedolgoznod, akkor is, ha még alacsony.
Ha paprika, paradicsom vagy bab jön utána
Ez a kényelmesebb eset. A palánták május közepén kerülnek ki, a rozsot így bőven leforgathatod április folyamán, és közben a talaj is átmelegszik.
Mikor forgasd be, és mikor késő már?
A Vermonti Egyetem azt ajánlja, hogy a rozsot 30 és 45 centi közötti magasságban, még zsenge állapotban dolgozd be. A SARE szerint ha 20 centinél alacsonyabban forgatod be, könnyen visszanő és gyommá válik. Ha viszont hagyod kalászba szökni, a vastag, fás szár lassan bomlik, és bomlás közben a talaj nitrogénjét is lekötik. Minél idősebb a rozs, annál erősebb ez a nitrogénlekötés.
Egy egyszerű szabály: soha ne várd meg, hogy a rozs kalászt hányjon. Kiskertben előbb vágd le egy éles ásóval vagy fűkaszával, aprítsd fel a szárat, és csak utána dolgozd be a talaj felső rétegébe.
Ha az ágyásra kora tavasszal sárgarépát vagy hónapos retket tervezel, és nem akarsz heteket várni, a rozs helyett jobb egy olyan takarás, ami nem áll útban, például egy réteg lomb vagy érett komposzt.
Források: sare.org, uvm.edu, agroinform.hu, agroforum.hu
