Hány méter magas az Eiffel-torony? A válasz attól is függ, mikor kérdezed. Egy forró júliusi délutánon kicsit magasabb, mint egy fagyos januári reggelen, és napsütésben még a csúcsa is elmozdul. Az ok a hőtágulás. A torony üzemeltetője a hivatalos oldalán elmagyarázza, hogy a szerkezet pudlivasból (kavart vasból) készült, ami érzékeny a hőmérséklet változására. Melegben a fém kitágul, hidegben összehúzódik, a torony pedig vele együtt mozog.
Centik vagy milliméterek?
Az interneten keringő cikkek többsége azt írja, hogy a torony nyáron 15 centivel lesz magasabb. A francia sajtóban még nagyobb számok is felbukkannak: a Slate és a Futura-Sciences szerint nyáron akár 20 centit nőhet, télen 10 centit veszíthet.
A hivatalos oldal szerényebb. A toureiffel.paris úgy fogalmaz, hogy a hő miatt a torony néhány milliméterrel lesz magasabb, télen pedig ugyanennyit veszíthet. A sokat emlegetett 15 centi a hivatalos oldalon egészen mást jelent: azt a nagyjából 15 centiméter átmérőjű, körszerű pályát, amit a torony csúcsa egy derült napon leír, ahogy a nap körbejár.
A torony elhajol a naptól
Ez a jelenség a legérdekesebb. Napsütésben a négy oldal közül csak egyet-kettőt ér közvetlen napfény. A felmelegedett oldal kissé jobban kitágul, mint az árnyékos, ezért a torony enyhén a nappal ellentétes irányba dől. Ahogy a nap délelőttől estig vándorol, a csúcs is vele fordul, és egy kört rajzol. Az egyenetlen felmelegedés kicsiben is gondot okoz, a magyarázatok szerint az autók szélvédőjén lévő fekete pöttyök egyik feladata is az, hogy az üveg széle egyenletesebben melegedjen.
A szél is mozgatja. A hivatalos oldal szerint az erős szél megrezegtetheti a tornyot anélkül, hogy kárt tenne benne, mert a rácsos szerkezet kevés felületet ad a szélnek. A Futura-Sciences szerint az 1999-es Lothar-viharban, 115 km/órás szélben a torony 13 centis kilengéssel mozgott.
Számok a vasóriásról
- Fémszerkezet tömege: 7300 tonna, teljes tömege 10 100 tonna.
- 18 038 vasalkatrész és 2,5 millió szegecs tartja össze.
- 1889-ben 312 méter magas volt, ma az antennákkal együtt 330 méter.
- Antennákat 1957-ben, 2000-ben és 2022-ben szereltek a tetejére.
- 2 év, 2 hónap és 5 nap alatt épült fel, és eredetileg csak 20 évre tervezték.
A Slate szerint a vasszerkezet a 10 100 tonnás össztömegből 7300 tonnát tesz ki, és a lap a nagyobb, centis növekedést a 30 fok feletti nyári napokhoz köti. Az eltérés oka, hogy a sajtó és az üzemeltető mást mér: a hivatalos oldal a magasság változásáról óvatosan milliméterekben beszél, a centis számok mögé a cikkek nem tesznek mérési forrást. Egy biztos: a magasság változásában az antennák sokkal többet számítottak, mint a nyári hőség. A hőtágulás csak a fémszerkezetet érinti, de azt minden évben, újra és újra.
Itthon is mozognak a hidak és a sínek
A budapesti hidakon is ott vannak a hőtágulás nyomai, csak kevesen veszik észre. A hídfőknél és a felhajtóknál fogazott vagy lemezes fémcsíkokon hajtasz át: ezek a dilatációs szerkezetek. A BKK magyarázata szerint a dilatáció megengedi, hogy a híd a hőmérséklet és a terhelés változása miatt mozogjon anélkül, hogy a szerkezet megrepedne. Az Erzsébet híd két budai lehajtóján 2026. szeptember 21. és november 15. között éppen ezeket cserélik, a vízelvezetéssel és a burkolattal együtt.
A vasútnál még látványosabb a dolog. A MÁV-csoport 2026. június végi közleménye szerint az előző öt nap átlagos sínhőmérséklete megközelítette az 54 fokot, a legmagasabb mért érték 56 fok volt. 50-60 fokos sínhőmérséklet mellett a MÁV sebességkorlátozást vezet be, jellemzően 20 km/órával, mert a hőség maradandó alakváltozást és káros feszültséget okozhat a vágányban. Ilyenkor 5-15 perces késésekkel kell számolni.
A korszerű vágányok hézagnélküliek, vagyis a síneket összehegesztik, nincs köztük a régi vonatokról ismert kattogó rés. A hőtágulás itt nem tud egy hézagban eltűnni, ezért a sínben feszültség gyűlik fel. Ezt kezeli a MÁV a hőségben a lassabb haladással.
Télen ugyanez fordítva működik. A fém összehúzódik, a víz viszont fagyáskor kitágul, ezért reped meg a víztelenítetlen kerti csap is az első komoly fagyban.
Ha legközelebb gyalog mész át egy hídon, nézd meg a hídfőnél a fémfogakat. Nyáron szorosabban záródnak, télen nagyobb rés van köztük, a különbséget szemmel is láthatod. Otthon is hasznát veszed a jelenségnek: a befőttesüveg beszorult fémtetejét tartsd pár másodpercig forró víz alá, a fém jobban tágul, mint az üveg, és könnyebben lecsavarod.
via toureiffel.paris
