Ugrás a tartalomra
Érdekességek

11 dolog, amit a britek egészen másképp csinálnak otthon, és a magyarok sehogy sem értik

11 dolog, amit a britek egészen másképp csinálnak otthon, és a magyarok sehogy sem értik

Fotó: Igor Passchier / Pexels

A brit lakásokban a legtöbb furcsaság, amin a magyarok fennakadnak, nem szeszély, hanem egy régi szabály vagy egy régi vízvezeték-rendszer öröksége: a külön meleg- és hidegvizes csap, a fürdőszobából hiányzó konnektor és a konyhában álló mosógép is ilyen. Aki először jár egy angol családnál, általában a csapokon akad fenn először. A legmeglepőbb szokás azonban nem a fürdőszobában van, hanem abban, ahogyan a britek egy focimeccs szünetében megterhelik az ország teljes áramhálózatát.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

A sorrendben haladva a vízzel kezdjük, mert a legtöbb brit különlegesség innen indul. A régi angol házakban ugyanis a víz nem mindig közvetlenül a vezetékből érkezik a csapba, hanem egy padláson álló tartályon keresztül, és ez a megoldás évtizedekre meghatározta, hogyan néz ki egy brit konyha és fürdőszoba.

Ez is érdekelhetNem a klasszikus piros: ez a szín lesz 2026 karácsonyfáinak slágere

1. Külön csap a meleg és a hideg víznek

Ez a leghíresebb brit különlegesség. Sok mosdón ma is két külön csap van: az egyikből forró, a másikból hideg víz folyik, és kézmosáshoz az ember vagy gyorsan váltogat a kettő között, vagy bedugja a lefolyót, és a mosdóban keveri össze a vizet. A magyarok számára ez szinte érthetetlen, hiszen nálunk évtizedek óta keverőcsapot használunk.

Hirdetés
Külön meleg- és hidegvizes csap egy brit mosdón
Fotó: Trosmisiek / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

Az oka a régi vízrendszerben van. Sok régi brit házban a hideg víz közvetlenül a hálózatból érkezett, a meleg víz viszont egy padláson álló tárolótartályból. Ez a tartály nem volt olyan tiszta, mint a hálózati víz, és a szabályok szerint a kettőnek nem volt szabad keverednie, nehogy a tartály vize visszaszivárogjon a hálózatba. Ezért kapott a meleg és a hideg víz külön csapot.

Egy brit fürdőszobagyártó szerint a meleg víz csapja ma is általában bal oldalon van, a hidegé jobbra. Ezt a szabályt már egy 1965-ös gyakorlati útmutató is rögzítette, és a legtöbb brit fürdőszobában ma is így van.

Hirdetés

2. Csak a konyhai csapból isznak

Ez az első pontból következik. Egy brit vízszolgáltató szerint régen sok házban csak a konyhai hidegvizes csap kapta a vizet közvetlenül a hálózatból, a fürdőszobai csapokat viszont a padlási tartály táplálta. Ezért mondták a brit szülők generációkon át a gyerekeiknek, hogy csak a konyhai csapból igyanak.

Egy brit vízszolgáltató szerint a „csak a konyhai csapból igyál” tanács nem babona volt, hanem a régi vízrendszer pontos ismerete.

A modern házakban ez már sokszor nem igaz, mert ma sok helyen minden csap közvetlenül a hálózatból kapja a vizet. A szolgáltató azt tanácsolja, hogy aki bizonytalan, nézze meg, mit táplál a padlási tartály, vagy hívjon vízszerelőt, aki pontosan végigköveti a vezetékeket.

Hirdetés

3. Nincs konnektor a fürdőszobában

A magyar fürdőszobákban természetes, hogy a tükör mellett van egy konnektor a hajszárítónak. A brit fürdőszobákban viszont szinte soha. A brit villamos szabvány, a BS 7671 szerint a fürdőszobában a 230 voltos konnektor csak akkor megengedett, ha legalább 3 méterre van a kád vagy a zuhany szélétől.

Egy átlagos méretű brit fürdőszobában ez gyakorlatilag kizárja a konnektort. Az egyetlen kivétel a borotvakonnektor, amely egy leválasztó transzformátoron keresztül kap áramot, és csak kis teljesítményű eszközökhöz, például villanyborotvához és elektromos fogkeféhez jó. A hajszárítót ezért sok brit a hálószobában használja.

A szabvány a fürdőszobát zónákra osztja. A 0-s zóna maga a kád vagy a zuhanytálca belseje, az 1-es zóna a kád fölötti tér 2,25 méter magasságig, a 2-es zóna pedig a kád szélétől számított 0,6 méteres sáv. Minél közelebb van egy hely a vízhez, annál szigorúbb, milyen elektromos eszköz lehet ott, és milyen védettségűnek kell lennie.

Hirdetés

Arról, hogy miért van lapos polc sok német vécében, egy másik cikkünkben írtunk, mert a fürdőszobás furcsaságokban a németek sem maradnak le.

4. Zsinórral kapcsolják a fürdőszoba lámpáját

A brit fürdőszobák másik jellegzetessége, hogy a villanyt nem a falon lévő kapcsolóval, hanem a mennyezetről lelógó zsinórral kapcsolják fel. A magyarok sokszor csak keresgélik a kapcsolót, mire valaki megmutatja nekik a zsinórt.

A brit villamosmérnöki intézet tájékoztatása szerint a fali kapcsoló csak a fürdőszoba vizes zónáin kívül lehet, a zsinóros kapcsolók viszont a vizes zónákban is megengedettek, és kifejezetten ajánlottak a fürdőszobákba. A zsinór ugyanis nem vezeti az áramot, így vizes kézzel is biztonságos meghúzni.

5. A mosógép a konyhában áll

Magyarországon a mosógép szinte mindig a fürdőszobában van. Nagy-Britanniában viszont a konyhában, a mosogató mellett, a pult alá beépítve. A magyar vendégek gyakran azt hiszik, hogy mosogatógépet látnak, amíg ki nem nyitják az ajtaját.

Hirdetés

Ez is a fürdőszobai konnektortilalom következménye. Ha a fürdőszobában nem lehet konnektor, a mosógép sem kaphat ott áramot egy egyszerű dugóval. A konyhában viszont van víz, lefolyó és konnektor is, így a brit házak a mosógépet évtizedek óta oda tervezik. Ma már a szabályok szigorú feltételekkel megengedik a fürdőszobai mosógépet is, de a konyhai elhelyezés maradt a megszokott.

6. Biztosíték a dugóban, kapcsoló a konnektoron

A brit konnektordugó nagy, három szögletes lábú, és van benne egy kis biztosíték. A BS 1363-as szabványt 1947-ben adták ki, egy 1944-es háború utáni építési tanulmány javaslata alapján, amely egyetlen, mindenre használható konnektort és cserélhető biztosítékos dugót javasolt.

Brit, háromlábú konnektordugó
Fotó: Asim18 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

A dugóban lévő biztosíték a gép és a dugó közötti zsinórt védi. Erre azért van szükség, mert a brit lakások körkörös konnektoráramköre több áramot is le tud adni, mint amennyit egy vékony gépzsinór elbír. A dugó és a fali konnektor mérete miatt a brit dugó jóval nagyobb és nehezebb, mint az európai, és aki rálép egy padlón felejtett példányra, a szögletes lábak miatt nagyon is megérzi.

A brit szabvány 1967-es módosítása óta a dugókba szánt biztosíték ajánlott értéke 3 vagy 13 amper, a gép teljesítményétől függően.

A brit konnektorokon ráadásul gyakran kapcsoló is van, így a gépet a falnál ki lehet kapcsolni anélkül, hogy kihúznák. A konnektorok nyílásait pedig a szabvány szerint kis zárólapok takarják, amelyeket csak a dugó hosszabb, földelő lába nyit ki, így a gyerekek nem tudnak beledugni semmit.

Hirdetés

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

7. Nem öblítik le a mosogatószeres habot

A brit mosogatás a legtöbb magyart meglepi. Sok brit háztartásban a tányérokat egy habos vízzel teli lavórban vagy mosogatóban mossák el, és nem öblítik le tiszta vízzel, hanem egyenesen a szárítóra teszik őket. A mosogatószer maradéka így a tányéron szárad meg.

Ennek egyik magyarázata, hogy a régi brit házakban a meleg vizet a tárolótartály miatt sokáig takarékosan kellett beosztani. Arról, hogy hogyan mosogatnak a britek, és miért nem öblítik le a tányért, külön cikkben írtunk, mert ez az egyik legtöbbet vitatott brit szokás.

8. A vízforraló és a meccsszünet, ami megterheli az országot

A vízforraló a brit konyhák legfontosabb gépe. Ennek egy egészen különleges következménye van: amikor egy népszerű tévéműsor vagy focimeccs szünetre ér, egyszerre milliók kapcsolják be a vízforralót egy teára, és az ország áramhálózatának egy pillanat alatt sokkal több áramot kell adnia. Ezt a jelenséget a britek „TV pickupnak” hívják.

A brit áramhálózat üzemeltetője szerint a legnagyobb ilyen csúcs az 1990-es világbajnokság angol-német elődöntője után volt: 2800 megawatt, ami több mint egymillió vízforralónak felel meg.

A hálózat üzemeltetői ezért a nagy meccsek és sorozatzárók idején előre felkészülnek, és a műsorrendet figyelve indítják be a tartalék erőműveket. A rekordlistán a második helyen egy sorozat áll: 1984 januárjában a Tövismadarak egyik része után 2600 megawattos csúcs jelentkezett. A 2002-es Anglia-Brazília világbajnoki negyeddöntő 2570 megawattot hozott, Vilmos herceg és Katalin 2011-es esküvője pedig 1600 megawattot. A jelenség az utóbbi években gyengült, mert sokan már nem egyszerre, hanem a saját idejükben nézik a műsorokat.

Hirdetés

9. Szárítószekrény a melegvíztároló körül

Sok régebbi brit házban van egy kis szekrény, amit a britek „airing cupboard”-nak hívnak. Ebben áll a melegvíztároló henger, és a polcain a frissen mosott törölközőket, ágyneműt és ruhát tartják, hogy a tároló melege kiszárítsa és átmelegítse őket.

A modern, átfolyós rendszerű kombi kazánoknál viszont nincs melegvíztároló henger, ezért az újabb brit lakásokból a szárítószekrény is kezd eltűnni, és vele együtt a padlási víztartály is.

A szárítószekrény azért terjedt el, mert a brit klímában a kinti teregetés sokszor nem működik, és a ruhának valahol meg kell száradnia. A magyar háztartásokban ennek a radiátoron szárítás a megfelelője, de arról, hogy miért teregetnek az északiak mínuszokban is a szabadban, egy másik cikkünkben olvashatsz.

Hirdetés

10. Cipőben a lakásban

A magyar családokban szinte kötelező, hogy a cipőt az előszobában leveszik, és papucsba bújnak. Nagy-Britanniában ez nem ennyire egyértelmű. Egy 2022-es brit közvélemény-kutatás szerint a britek 27 százaléka nem veszi le azonnal a cipőjét, amikor hazaér, és a többség a vendégektől sem várja el.

A felmérés szerint a britek 33 százaléka maga is leveszi a cipőt, és a vendégektől is elvárja, 36 százalékuk viszont csak magától, a vendégektől nem. A hideg brit házakban a meleg zokni és a papucs egyébként inkább a fűtésről szól. Arról, hogy milyen olcsó trükkökkel tartják melegen a hálószobát az angolok, a fűtés felcsavarása nélkül, külön cikkben írtunk.

11. Felfelé tolható ablakok

A régi brit házak jellegzetes ablakai nem befelé nyílnak, mint a magyar ablakok, hanem felfelé és lefelé tolhatók. Ezeket tolóablakoknak hívják, és a György- és Viktória-korabeli brit házakban szinte mindenhol ilyen van. Angliában a 17. század végén kezdtek elterjedni, és a 18-19. században a városi sorházak szinte kötelező elemévé váltak, ezért a londoni utcák képét ma is ezek az ablakok határozzák meg. Az ablak két, egymás fölött elcsúsztatható keretből áll, amelyet a keretbe rejtett ellensúlyok tartanak a helyükön.

Sorházak tolóablakokkal egy angol városban
Fotó: Gary Houston / Wikimedia Commons, CC0 (vágott változat)

A tolóablaknak van egy ügyes előnye: ha a felső keretet lehúzzák és az alsót felhúzzák, a meleg, elhasznált levegő felül távozik, a friss, hideg levegő pedig alul érkezik. A magyar bukóablakhoz képest viszont nehezebb tisztítani, és a régi típusok nehezen záródnak légmentesen, ezért sok brit házban télen huzat van. Arról, hogy a japánok télen mit csinálnak másképp a lakásban, egy másik összeállításunkban olvashatsz, mert ott a hideg lakás egészen más megoldásokat szült.

Mit vehetünk át a britektől?

A brit lakások furcsaságai közül néhány a magyar háztartásokban is hasznos lehet. A zsinóros kapcsoló a fürdőszobában biztonságosabb, a konnektorokon lévő kapcsoló pedig kényelmesen megszünteti a készenléti fogyasztást anélkül, hogy a dugót ki kellene húzni. A brit szárítószekrény elve, vagyis a melegvíztároló melegének kihasználása, egy kamrában vagy fürdőszobai szekrényben nálunk is működhet.

A külön csapot és a leöblítés nélküli mosogatást viszont a legtöbb magyar valószínűleg sosem fogja megszeretni. Aki más országok otthoni szokásaira is kíváncsi, annak ez a 7 norvég szokás is meglepetést okoz.

Források: IET: BS 7671:2018 Frequently Asked Questions, Wikipedia: BS 1363, National Grid: How is the UK’s electricity grid being transformed?, East Midlands Water: Can you drink bathroom tap water in the UK?, Mira Showers: Everyday bathroom rules you never knew existed

Következő cikkHárom hozzávalós skót omlós keksz: a cukor, a vaj és a liszt aránya 1:2:3, ennyit kell megjegyezniElolvasom ›
Hirdetés
Ajánló
Hirdetés
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet