A szeptemberi kertben hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a veteményessel lassan nincs több dolgunk. Pedig vannak olyan hagymafélék, amelyeknél éppen ősszel jön el az ültetés ideje, és megfelelő körülmények között tavasszal már komoly előnnyel indulhatnak.
A sonkahagymánál azonban van egy fontos részlet, amit könnyű félreérteni: nem minden sonkahagyma való őszi ültetésre.
Ha rossz típust választasz, vagy túl nedves földbe kerül a hagyma, a várt korai termés helyett könnyen rothadás lehet a vége.
Először ezt tisztázzuk: melyik sonkahagyma ültethető ősszel?
A sonkahagyma elnevezést nem mindig ugyanarra a növényre használjuk.
Létezik Sonkahagyma néven egy hosszúkás, salátahagyma jellegű hagymafajta is, amelynek termesztéséről korábban részletesen írtunk. Ezt a típust jellemzően tavasszal vetjük.
Ugyanakkor a salottahagymát, vagy mogyoróhagymát is gyakran sonkahagymának nevezik. A salották között már találunk olyan dughagymás fajtákat, amelyek kifejezetten alkalmasak az őszi vagy téli ültetésre.
Ezért az első szabály egyszerű:
ne csak azt nézd a csomagoláson, hogy „sonkahagyma”, hanem azt is, hogy az adott fajta alkalmas-e őszi ültetésre.
Ha bizonytalan vagy, az általános sonkahagyma-termesztési útmutatónkban és a salottahagyma termesztéséről szóló cikkünkben is érdemes megnézni a két típus közötti különbségeket.
Miért lehet előnyös az őszi ültetés?
Az ősszel elültetett, erre alkalmas dughagyma még a komolyabb téli hidegek előtt elkezdhet begyökeresedni.
Nem az a cél, hogy hatalmas lombot növesszen még novemberben. Az igazán fontos munka a föld alatt történik: a hagyma stabilan megkapaszkodik, majd a megfelelő időben tavasszal hamarabb indul fejlődésnek.
Ez hetekkel korábbi indulást jelenthet a tavasszal ültetett hagymákhoz képest.
Az őszi ültetés azonban csak akkor jelent előnyt, ha a talaj megfelelő. A hagymafélék egyik legnagyobb ellensége ugyanis télen nem feltétlenül a hideg, hanem a sokáig pangó víz.
A legnagyobb hiba: túl nedves helyre kerül
Ha van egyetlen dolog, amit érdemes megjegyezni az őszi sonkahagyma-ültetésből, akkor ez az:
a hagyma nem szeret egész télen vizes földben ülni.
A kötött, tömör, télen rendszeresen vízzel telítődő talajban a hagyma könnyen rothadásnak indulhat.
Ezért napos, jó vízáteresztő helyet válassz.
Ha a kerted talaja nagyon agyagos és egy nagyobb eső után napokig megáll rajta a víz, nem biztos, hogy az őszi szabadföldi ültetés a legjobb megoldás. Ilyenkor jobb lehet egy magaságyás, nagyobb edény vagy akár a tavaszi ültetés.
Így készítsd elő a földet
A hagymának nincs szüksége mélyen felásott, túltrágyázott ágyásra, de a laza szerkezetet meghálálja.
Ültetés előtt:
- szedd ki a gyomokat;
- lazítsd meg a felső talajréteget;
- a nagyon kötött föld szerkezetét javítsd;
- érett komposzt kerülhet a talajba;
- friss trágyát közvetlenül a hagymák alá inkább ne tegyél.
Ha többféle hagymát is termesztesz, a vöröshagyma termesztéséről szóló részletes útmutatónkban további hasznos alapokat találsz a hely és a talaj kiválasztásához.
Milyen mélyre kerüljön a sonkahagyma?
Dughagymás salottánál nem kell mély gödröt ásni.
Úgy ültesd el, hogy a hagyma csúcsa körülbelül a talaj felszínén legyen, vagy éppen csak kilátszódjon belőle. Ezután finoman nyomkodd köré a földet.
A növények között körülbelül 15-20 centiméter, a sorok között pedig nagyjából 25-30 centiméter helyet hagyhatsz.
A túl sűrű ültetés nem feltétlenül pusztítja el a növényt, de a fejlődő hagymacsoportok egymással versenyeznek majd a helyért.
Ne lepődj meg, ha a madarak kipiszkálják
A frissen elültetett dughagymákkal van egy meglepően gyakori probléma.
A madarak egyszerűen kihúzhatják őket a laza földből.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg akarják enni a hagymát. A frissen bolygatott talaj és a kilógó hagymacsúcs is felkeltheti a figyelmüket.
Az első hetekben ezért időnként nézd végig az ágyást. Ha egy hagyma kifordult, ültesd vissza. Ha rendszeresen előfordul, ideiglenes hálóval is védheted a területet, amíg megfelelően begyökeresednek.
Öntözni kell ősszel?
Ültetés után száraz földben egy mérsékelt beöntözés segíthet, hogy a talaj megfelelően körülvegye a hagymát.
Utána viszont nem kell folyamatosan locsolni csak azért, mert frissen ültetted.
Az őszi időjárás általában egyre több természetes nedvességet biztosít. Sokkal nagyobb probléma lehet a túl sok víz, mint az, hogy nem jársz minden második nap locsolókannával az ágyáshoz.
Tavasszal, amikor újra aktív növekedésnek indulnak a hagymák, természetesen már más lesz a vízigényük.
Ezt az egy dolgot még vásárláskor ellenőrizd
Ősszel ne automatikusan ugyanazt a sonkahagymát ültesd el, amit tavasszal magról szoktál vetni.
Keress őszi ültetésre alkalmas dughagymát vagy salotta fajtát, és mindig nézd meg a fajta csomagolásán szereplő termesztési ajánlást.
Ez azért fontos, mert a hidegtűrés és a felmagzásra való hajlam fajtánként eltérhet.
Egy megfelelően kiválasztott hagyma jó eséllyel átvészeli a telet, míg egy nem erre szánt típusnál feleslegesen kockáztatunk.
Mit csinálj vele tavasszal?
Ha jól sikerült az áttelelés, tavasszal hamar megjelennek és növekedésnek indulnak a zöld levelek.
Ilyenkor a legfontosabb feladat a gyommentesen tartás. A hagyma sekély gyökérzete miatt nem szereti, ha a gyomok folyamatosan elveszik előle a vizet és a tápanyagokat.
A talajt csak óvatosan lazítsd körülötte, nehogy megsértsd a gyökereket.
Ha szeretnél nagyobb hagymákat, érdemes megnézni azt a cikkünket is, amelyben négy bevált hagymatermesztési praktikát gyűjtöttünk össze.
Ősszel ültetni tehát lehet, csak nem mindegy, mit
A sonkahagymánál az elnevezés könnyen félrevihet.
A tavasszal magról vethető Sonkahagyma fajta és az ősszel is ültethető salotta vagy mogyoróhagyma nem automatikusan ugyanaz a termesztési helyzet.
Ezért mielőtt szeptemberben vagy októberben földbe kerül a hagyma, mindig nézd meg:
őszi ültetésre alkalmas fajtáról van szó, vagy tavasszal vetendő típusról?
Ha megfelelő dughagymát választasz, napos és jó vízelvezetésű helyre ülteted, valamint télen nem hagyod vízben állni, tavasszal már egy jól begyökeresedett hagymaállomány fogad majd a kertben.
