A fürdőszobára télen magasabb hőmérséklet az elfogadott cél, mint a lakás többi részére. A fűtésszerelők által használt európai méretezési szabvány, az EN 12831 a fürdőszobát és a WC-t 24 fokkal számolja, a lakószobákat 20 fokkal. Ez négy fok különbség, és nem kényelmi szeszély, hanem tervezési alapadat: ehhez méretezik a fürdő radiátorát vagy padlófűtését.
A háztartási ajánlások valamivel lejjebb járnak. A hőmennyiségmérőket gyártó ista magyar oldala fürdőszobára 23 fokot javasol, nappaliba 21-et, hálószobába és konyhába 18-at. Az osztrák Tirol tartomány egészségügyi hivatala több ÖNORM-szabványra hivatkozva fürdőre 21-23, nappalira 20-22 fokot ad meg. A német Umweltbundesamt ajánlásait az AOK egészségpénztár így foglalja össze: fürdőben és nappaliban 20-23 fok, hálóban 17-20 fok.
A számokból egy elég egyértelmű sáv rajzolódik ki. Amikor fürdesz vagy zuhanyozol, 22-24 fok körül van a jó tartomány, a nappaliban 20-22 fok elég, a hálóban még kevesebb.
Miért kell melegebb a fürdőben?
Az ok egyszerű: a fürdőszobában meztelenül és vizesen tartózkodunk. A nedves bőrről párolgó víz hőt von el, ezért ugyanaz a 20 fok, ami felöltözve a kanapén kellemes, zuhany után kifejezetten hűvösnek érződik. A tervezési szabvány ezt veszi figyelembe a magasabb értékkel.
A második ok a pára. A fürdés után a levegőbe kerülő vízgőz a hideg felületeken, a falon, a csempén és a fugákban csapódik ki. Minél hidegebb a fal, annál könnyebben. A langyos fürdőszoba tehát nemcsak kényelmesebb, hanem a penésszel szemben is jobban védekezik, feltéve, hogy a nedves levegő ki is jut a helyiségből.
Egész nap 24 fok, vagy csak fürdéskor?
Itt jön a pénz kérdése. A német Verivox összesítése és az ista is ugyanazt az ökölszabályt idézi: minden fok csökkentés nagyjából 6 százalékot spórol a fűtési energián. Ebből következik, hogy a fürdőt nem kell a nap 24 órájában 24 fokon tartani, ha naponta csak egy órát töltesz benne.
A legtöbb magyar lakásban a radiátoros fürdőt termosztatikus szelep szabályozza. Ha ez a szelep a nap nagy részében közepes állásban van, és fürdés előtt valamivel korábban feljebb tekered, a radiátor viszonylag gyorsan rásegít. Padlófűtésnél más a helyzet: az lassan reagál, egy német épületgépész fórumon a szakértő szerint érdemi hőleadás csak egy óra után várható, ezért ott inkább egyenletes beállítás a megoldás, mint a ki-be kapcsolgatás. A fürdőszobát viszont teljesen kihűlni sem hagyd, mert a hideg falon gyorsabban jelenik meg a penész. Ugyanez a logika érvényes, mint amikor valaki télen elzárja a vendégszoba radiátorát: a lehűlt helyiség a szomszédos szobákból is elszívja a hőt.
Panellakásban és régebbi társasházban gyakori, hogy a fürdőben csak egy kis törölközőszárító radiátor van. Ez sokszor nem bírja el a 24 fokot hideg napokon, főleg ha a fürdő külső falra néz. Ilyenkor a zuhany előtti rövid rásegítés a legkézenfekvőbb, de elektromos hősugárzót fürdőszobában csak kifejezetten oda gyártott, megfelelő védettségű készülékként használj. Hogy egy ilyen készülék mennyit fogyaszt, arról ebben a számításban olvashatsz.
A párát fürdés után ki kell engedni. Az AOK az Umweltbundesamt anyagai alapján azt írja, hogy minden vízgőzt termelő tevékenység után légcserére van szükség, és a bukóra nyitott ablak nem pótolja a teljes ablaknyitást. Ugyanez a forrás a lakótérben 30-65 százalék közötti relatív páratartalmat tart egészséges tartománynak. Néhány perces kiszellőztetés után a fürdő ajtaja nyitva maradhat, hogy a meleg levegő a lakásban oszoljon el. Az éjszakai hőfokról a termosztát beállításánál írtunk részletesen, a fugák penészedésével pedig külön írásban foglalkoztunk.
Források: sanier.de, ista.com, aok.de, tirol.gv.at
