A spanyolok év végén, azaz december 31-én, pár perccel éjfél előtt kezükben egy kis tálkával várják az éjfélt. A tálkában amit ezükben tartanak pontosan tizenkét szem szőlő található. Amikor a madridi Puerta del Sol óratornyán megszólal az első harangütés, mindenki bekap egy szemet, a másodiknál a következőt, és így tovább, egészen a tizenkettedikig. Aki az utolsó ütés végére mind a tizenkettőt lenyelte, a hiedelem szerint egy kimondottan szerencsés és gazdag évre számíthat. A szokás neve uvas de la suerte, vagyis a szerencse szőlője.
Honnan ered ez a hagyomány?
A szőlőevés 1895 óta ismert, de igazán 1909-ben terjedt el. Abban az évben az Alicante környéki szőlőtermesztőknek kiugróan jó termésük volt, és a felesleget valahogy el kellett adni. Kitalálták, hogy a szilveszteri szőlőt a szerencse jelképeként reklámozzák, és az ötlet akkora sikert aratott, hogy a szokás azóta is él.
Ez is érdekelhetSaját „személyi számot” kapnak az üvegpalackok, minden egyes üvegről tudni fogják, hol járA Puerta del Sol óratornya 1962 óta a spanyol televízió szilveszteri közvetítésének központja. Az évek során a harangozás is igazodott a szőlőhöz: az ütések között néhány másodperc telik el, így elvileg mindenkinek jut ideje egy-egy szemre. A gyakorlatban a nyolcadik-kilencedik szemnél a legtöbben már tele szájjal nevetnek. A szokás Spanyolországból átterjedt Latin-Amerikába, a Fülöp-szigetekre és a spanyol ajkú közösségekhez szerte a világon, így Mexikótól Argentínáig ma már milliók esznek 12 szem szőlőt a mikor éjfélt üt az óra.
Így csináld, ha te is kipróbálnád
- Válassz apró szemű, mag nélküli szőlőt: amit a spanyolok sokszor előre meghámoznak és kimagoznak, hogy gyorsan le lehessen nyelni.
- Számold ki pontosan a tizenkét szemet: egy kis tálkába, és tedd kéznél, mielőtt elkezdődik a visszaszámlálás.
- Minden harangütésre egy szem jár: azonban hazánkban nem mindenhol van harangszó, így ehhez a visszaszámlálás utolsó tizenkét másodperce való hozzá.
Spanyolországban egyébként szakosodtak is erre, ugyanis a boltokban is árulnak már tizenkét szemes, előre kimagozott szőlőt kis dobozokban. .
Más országok szilveszteri szokásai:
- Olaszországban: újév napján lencsét esznek kolbásszal, és sokan piros fehérneműt vesznek fel a szerencse kedvéért.
- Dániában: éjfélkor felállnak egy székre, és a tizenkettedik ütésre „beugranak” az új évbe.
- Brazíliában: a tengerparton fehér ruhában ünnepelnek, és hét hullámon ugranak át, mindegyikért egy-egy kívánsággal.
- Görögországban: pedig gránátalmát törnek a bejárati ajtó előtt: minél több mag szóródik szét, annál bőségesebb lesz az év.
A magyar szilveszteri szerencsehozók
Nálunk a lencse a szerencse étele, hiszen a sok apró szem a sok pénzt jelképezi, ezért újév napján sokan lencsefőzeléket vagy lencselevest esznek. Ha te is így teszel, nézd meg, meddig kell valójában áztatni a lencsét. A disznóhús is szerencsét hoz, mert a malac előre túr, a szárnyast viszont kerülni kell, mert a tyúk elkaparja a szerencsét. Halat sem esznek sokan, mert az elúszik vele.
Ha a hal mégis kerül a szilveszteri asztalra, az olcsó heringből is készülhet ünnepi előétel. A pénztárcába sokan babérlevelet tesznek az új év elején, és talán idén a tizenkét szem szőlő is felkerül az asztalra.
Forrás: Wikipedia: Twelve Grapes
