Mexikó délkeleti csücskében, a Chetumal-öböl sekély vizében van egy kör alakú, sötétkék folt, amelyről sokáig csak a helyi halászok tudtak. A kutatók most kiderítették, hogy a Taam Ja’ kék lyuk legalább 420 méter mély, és a műszerük még így sem érte el az alját.
Az ECOSUR kutatóintézet spanyol nyelvű videója a Taam Ja’ kék lyukról:
Egy halász vezette el a tudósokat
A helyszínre Jesús Artemio Poot Villa helyi halász és közösségi vezető hívta fel a figyelmet. A mexikói El Colegio de la Frontera Sur (ECOSUR) chetumali kutatói 2021 szeptemberében mérték fel először. Akkor visszhangos mélységmérővel 274,4 métert kaptak, és a 2023 februárjában megjelent tanulmányuk a világ második legmélyebb ismert kék lyukaként írta le.
Ez is érdekelhetEgy brit házaspár 30 ezer euróért egy egész francia falucskát vett meg, hét házzalA nyílása nagyjából kör alakú, mintegy 13 690 négyzetméteres, a falai pedig helyenként 80 foknál is meredekebbek. A neve a maja nyelvben mély vizet jelent.
Szonda a kötél végén
- december 6-án és 13-án a csapat CTD-szondát engedett le, amely a víz vezetőképességét, hőmérsékletét és a mélységet méri. A két leeresztés 416,0 és 423,6 méteres mélységet rögzített, de a fenékig egyik sem jutott el.
A kötél körülbelül 500 méter hosszú volt, a műszer mégis jóval kisebb mélységben állt meg. A kutatók szerint ferdén, a függőlegeshez képest nagyjából 32-34 fokos szögben ereszkedett. Ezt a lyuk alakja vagy a víz alatti áramlatok okozhatták. A korábbi 274 méteres érték valószínűleg azért volt túl kevés, mert a hanghullámokat megzavarta a lyuk szabálytalan formája és a vízrétegek eltérő sűrűsége.
A Taam Ja’ legalább 420 méter mély, a pontos fenekét még senki sem találta meg.
Az eredményeket a Frontiers in Marine Science 2024. április 29-én közölte. Ezzel a Taam Ja’ megelőzte a Dél-kínai-tengeren lévő, nagyjából 301 méteres Sansha Yongle kék lyukat, a Sárkánylyukat, és a világ legmélyebb ismert kék lyuka lett. A Guinness Rekordok Könyve is így tartja nyilván.
Egymásra rétegzett vizek
A szonda mérései szerint a lyukban egymástól élesen elváló vízrétegek vannak:
- a felszínen, nagyjából 5 méterig brakkvíz van, 13,5-15 közötti sótartalommal
- 8 és 236 méter között a sótartalom körülbelül 22, a víz 24,9 fokos
- 249 és 313 méter között már 29,5 a sótartalom, 22,3 fok a hőmérséklet
- 332 és 399 méter között a víz 19,8 fokra hűl, sótartalma 35,1
- 400 méter alatt újra melegszik, 23,9 fokig, a sótartalom pedig 37,5-ig nő
A 400 méter alatti víz jellemzői a Karib-tenger felszíni vizéhez hasonlítanak.
Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a lyuk föld alatti barlangokon és járatokon keresztül a Karib-tengerhez, a korallzátonyok lagúnáihoz kapcsolódhat. Ez egyelőre feltételezés, amelyet további mérésekkel kell igazolni.
Mi az a kék lyuk, és miért ilyen mély?
A kék lyukak víz alá került karsztüregek. A mészkövet az esővíz évezredek alatt kioldja, így függőleges aknák és barlangok jönnek létre. A jégkorszakokban a tengerszint jóval alacsonyabb volt a mainál, ezek az üregek akkor szárazon álltak, és csak a jég olvadása után öntötte el őket a tenger.
A Taam Ja’ azért különleges, mert egy torkolati öbölben, édes- és sósvíz keveredésénél nyílik. A környező öböl mindössze 2-5 méter mély, nagyjából annyi, mint a Balaton átlagos mélysége. A lyuk ebből a sekély vízből zuhan le legalább 420 méterre, ami több mint négyszerese a budapesti Országház 96 méteres magasságának.
A korábbi, 2021-es mérések szerint nagyjából 110 méter alatt a víz oxigénmentes. Ilyen környezetben csak különleges mikroorganizmusok élnek meg, ezért a kék lyukakat a korai földi élet kutatói is figyelik.
Más mélységek, más rejtélyek
A Taam Ja’ nem az egyetlen hely, ahol a technika a fenék előtt elakadt. A csehországi Hranicei-szakadékba rekordmélységbe küldött robot is váratlan dolgokra bukkant. A tengerben még nagyobb mélységek várnak: Japán mellett 9137 méterre engedtek le kamerát, egy németországi tóból pedig 10 500 éves, kőkori emberek által megmunkált fát hoztak fel.
A Taam Ja’ valódi mélységét csak hosszabb kábellel vagy víz alatti robottal lehet majd megmérni, addig a fenekét senki sem ismeri.
Források: Frontiers in Marine Science (2024), Frontiers in Marine Science (2023), ECOSUR, Guinness World Records, Live Science
