Pontosan 3401 fiatal tokhal került kedden a Dunába a bulgáriai Gomotarci falunál, Vidin közelében. A bolgár állami hírügynökség, a BTA beszámolója szerint a szállítmányban 3000 vágótok, 400 sőregtok és egyetlen viza volt.
A vágótokok nagyjából hat hónaposak, a sőregtokok két hónaposak. A bolgár közmédia, a BNT tudósítása külön kitért a magányos vizára: egyéves korában egy vidra megharapta, felépült, és most kapott második esélyt a folyóban.
Ez is érdekelhetÍgy néz ki belülről egy 90 méter mély kút, egy férfi kötélre között kamerával nézte meg – videóMiért éppen itt?
Gomotarcit tudatosan választották. A falu a Vaskapu vízlépcsői alatt fekszik, vagyis innen a halak akadály nélkül úszhatnak le a Fekete-tengerig, és ivaréretten ugyanígy vissza. A tokfélék többsége vándorhal: életük nagy részét a tengerben töltik, és csak ívni jönnek fel a folyóba. A Vaskapu I. és II. 1972-ben, illetve 1984-ben készült el, és azóta a Duna felső szakaszaira nem jutnak fel.
A Bulgáriai WWF júliusban ugyanitt 10 ezer vágótokot engedett a folyóba. Akkor Sztojan Mihov, a szervezet vízprogramjának vezetője azt mondta a BNT-nek, hogy több mint tíz év megfigyelése alatt mindössze két frissen kikelt vágótokot találtak a Dunában. Ennyire nem szaporodik már magától a faj.
Egy úszó haltelep Bécsben
A telepítés a LIFE-Boat 4 Sturgeon nevű uniós program része, amely 2022 szeptemberétől 2030 februárjáig fut, nagyjából 12 millió eurós keretből. A neve szó szerint értendő: egy régi teherhajóból úszó haltelepet építettek, amely Bécsben, a Dunán horgonyoz. Itt tartják az ellenőrzött dunai eredetű anyahalakat, és itt nevelik az ivadékot.
A Dunában a hat egykori tokfajból négy maradt meg: a kecsege, a vágótok, a sőregtok és a viza.
A program négy fajt próbál megmenteni: a kecsegét, a vágótokot, a sőregtokot és a vizát. Ez a négy maradt meg a Dunában a hat egykori tokfajból, a sima tok és a közönséges tok már eltűnt a folyóból és a Fekete-tengerből. A bolgár partnerek szerint 2030-ig több mint egymillió fiatal tokhal kerülhet a folyóba.
Lassú munka. A vágótok csak 10-15 éves korára lesz ivarérett, vagyis a mostani halak a 2030-as évek végén ívhatnak először. A WWF bolgár szervezete eddig összesen 134 500 tokhalat telepített, a mostaniakkal a szám már 138 ezer körül jár.
Mi köze ehhez Magyarországnak?
Nem kevés. A programban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) is partner, a projektismertetők szerint a Körös vizében anyahalakat tart és ivadékot nevel. A Körösök egyes szakaszai Natura 2000 területként a program célterületei között is szerepelnek.
A magyar Duna-szakaszon a kecsegét telepítik a legrégebben. A Duna Régió Stratégia magyar oldalán közölt projektbeszámoló szerint 2019-ben Ercsinél és Bajánál 5000, 2020-ban Bajánál újabb 1500 jelölt kecsegét engedtek a folyóba, vágótokból pedig 2500 jelölt növendék került az Al-Dunába Romániánál.
A magyar Duna-szakaszon a kecsegét telepítik a legrégebben, 2019-ben Ercsinél és Bajánál 5000 jelölt halat engedtek a folyóba.
A viza egykor a történelmi Magyarország legértékesebb hala volt, a túlhalászás és a vízlépcsők miatt azonban nálunk ma már csak telepítésből kerülhet elő. A vágótok is ritka vendég: a Pisces Hungarici szaklapban közölt adatok szerint 2018-ban egy 10,85 kilós példány akadt horogra Gönyűnél, és a szerzők szerint nem kizárt, hogy osztrák telepítésből származott.
Bulgáriában több mint 15 éve tilos a tokfélék halászata, és aki véletlenül kifog egyet, annak vissza kell engednie. A legnagyobb veszélyt továbbra is az orvhalászat jelenti, a kaviár miatt.
Ezek a halak nagyon régóta úsznak a Föld folyóiban. A tokfélék nagyjából 200 millió éves csoport, vagyis a dinoszauruszokkal egy időben is léteztek, és azóta alig változtak. Hasonlóan ősi tengeri leletről szól a cikkünk, amelyben több mint 330 millió éves cápafogat találtak.
via bta.bg
Következő cikk
A kanadaiak 6 trükkje, amivel mínusz 30 fokban is meleg marad a ház, és itthon is működikElolvasom ›
