Milyen messze ültesd a gyümölcsfát a háztól és a telekhatártól?

November a gyümölcsfa-ültetés egyik legjobb hónapja, és ilyenkor sokan a kert szélére, a kerítés mellé tennék az új fát, hogy ne vegye el a helyet. Pár év múlva aztán az ágak átnyúlnak a szomszédhoz, a gyökér a járdát emeli, a lehulló gyümölcs a szomszéd autójára potyog, és kész a vita.

A helyzet ennél bonyolultabb: Magyarországon nincs egységes, országos ültetési távolság. Az önkormányzatok viszont saját rendeletben előírhatják, hány méterre kerülhet egy fa a telekhatártól és az épülettől, és sokan meg is teszik, sokszor fajtánként. Hogy nálad mi érvényes, azt neked kell kideríteni, ebben segítünk.

Ez is érdekelhet7 hely, ahol ne tárold a tűzifát, és mutatunk egy helyet, ahol a legjobb helyen van

Van országos szabály?

Nincs. Az Economx összefoglalója szerint nem létezik országos előírás az épületektől és telekhatároktól tartandó ültetési távolságra. A helyi önkormányzatok saját rendeletben vagy a helyi építési szabályzatban rendelkezhetnek róla, de sok helyen ezt nem teszik meg, és a rendeleteik a korábbi, már hatályon kívül helyezett szabályozás számait vették át.

A rossz helyre ültetett fát évek múlva már csak kivágni lehet, az ültetés előtti utánajárás olcsóbb, mint egy szomszédvita.

A cikk szerint ha egyáltalán nincs helyi előírás, akkor is van mihez igazodni: a széles lombozatú fákat a szomszédos épülettől 8 méterre ajánlott ültetni. Ha a szomszéd úgy érzi, hogy a fa zavarja, a jegyző egyedi ültetési távolságot is meghatározhat, és ha ezzel valaki nem ért egyet, az ügy a bíróságon folytatódhat.

Így néz ki egy valódi helyi szabály

Hogy lásd, milyen számokra számíthatsz, összegyűjtöttünk két valódi önkormányzati rendeletet a Nemzeti Jogszabálytárból. Az egyik, egy 2017-es rendelet melléklete belterületre a növény magassága és típusa szerint ad távolságokat:

Egy másik rendelet a külterületi kertekre fajtánként határoz meg távolságot: a vadalanyra oltott alma- és körtefát, valamint a kajszit 4 méterre, a cseresznyét 5 méterre, a diót, a gesztenyét és minden fel nem sorolt gyümölcsfát 8 méterre kell ültetni a határtól. A különbség a két rendelet között jól mutatja, miért nem lehet egyetlen számot mondani az egész országra.

Fajtánként mire számíts?

A rendeletek logikája mindenhol ugyanaz: minél nagyobbra nő a fa, annál messzebb kell tőle maradni. Ha a saját településed szabálya nem nevez meg fajtát, a fát a várható méretével sorold be:

• Kis koronájú fák: gyenge alanyú alma és körte, oszlopos fajták. Az első példarendeletben a 4 méternél alacsonyabb fa a telekhatártól 2, az épülettől 3 méterre kerülhet.
• Közepes fák: kajszi, őszibarack, szilva, meggy, vadalanyos alma és körte. Az első rendeletben ezek az „egyéb fa” sorba esnek (3 és 4 méter), a második rendelet a vadalanyos almát, körtét és a kajszit 4 méterre teszi.
• Nagy fák: cseresznye, dió, gesztenye. A példákban a cseresznye 5 méter, a dió 5 vagy 8 méter a határtól, az első rendelet szerint pedig 7 méter az épülettől.

A dió külön figyelmet érdemel, mert nemcsak nagyra nő, hanem a lehulló levele és a gyökere is gátolja a környező növényeket. Erről a diófa alatti kopár foltról szóló cikkünkben írtunk.

A fa végső mérete nemcsak a fajtán, hanem az alanyon is múlik: ugyanaz az almafajta gyenge alanyon jóval kisebb marad, mint vadalanyon. Vásárláskor ezért kérdezd meg a faiskolában, milyen alanyra oltották a csemetét, és mekkora korona várható 10 év múlva.

A gyümölcsfák egymás közötti távolsága más kérdés, ott a termés és a metszhetőség a szempont. Arról a gyümölcsfák ültetési távolságáról szóló cikkünk szól részletesen.

Honnan mérj?

Az ültetési távolság nem a koronától számít, hanem a fa törzsétől. Pomáz rendelete például így fogalmaz: a fa törzsének középpontja és a szomszédos ingatlan, vagyis a telek vagy az épület legközelebbi pontja között kell mérni. Ugyanez a rendelet kimondja, hogy ha a telekhatártól és az épülettől előírt távolság eltérő vonalat jelöl ki, a szomszédhoz képest távolabbi vonal az irányadó.

Mindig a törzs közepétől mérj, és ha a szomszéd háza közel áll a határhoz, többnyire az épülettől számított távolság dönt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a szomszéd háza 1 méterre áll a közös kerítéstől, és a rendelet a fát 3 méterre engedi a határtól, de 4 méterre az épülettől, akkor a fát a kerítéstől 5 méterre kell ültetned, különben az épülettől számított távolság sérül. Ha a telek ennyit nem enged, inkább válassz kisebb fát. Vannak olyan fajok is, amelyek kis kertben több gondot okoznak, mint örömet, ezeket a szakértők által sem mindig ajánlott 6 gyümölcsfáról szóló cikkünkben gyűjtöttük össze.

Hol találod meg a saját településed szabályát?

1. Nyisd meg a Nemzeti Jogszabálytár önkormányzati rendeleteket tartalmazó részét, és keress rá a településed nevére.
2. Nézd meg a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), és ha van külön fásítási, zöldfelületi vagy településképi rendelet, azt is.
3. A mellékletekben keresd a „telepítési távolság”, „ültetési távolság” vagy „növénytelepítés” kifejezést.
4. Ha nem találsz semmit, hívd fel a polgármesteri hivatalt. Az Economx is azt ajánlja, hogy az ültetés előtt ott tájékozódj.

Ha a településednek nincs ilyen szabálya, a fenti táblázat jó kiindulópont, és a 8 méteres ajánlás a széles koronájú fákra akkor is érvényes. Ha a fa helyén még gondolkodsz, a novemberi gyümölcsfa-ültetésről szóló cikkünkben azt is leírtuk, hogyan készítsd elő az ültetőgödröt.

Mit mond a törvény az átnyúló ágakról?

Az ültetési távolságon túl van egy országos szabály, amely minden kertre vonatkozik. A szomszédjogokról szóló 2013. évi CLXXIV. törvény szerint az ingatlan tulajdonosa csak akkor vághatja le az áthajló ágakat és az átnyúló gyökereket, ha azok akadályozzák az ingatlan rendes használatát, és a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el őket.

Vagyis a szomszéd nem nyúlhat a fádhoz csak azért, mert átlóg egy ág, de ha zavarja, és szólt is, neked kell intézkedned. Az Economx szerint ha a felek nem jutnak dűlőre, a következő lépés egy írásos felszólítás, majd a jegyző, végül a bíróság.

Az átlógó ágat a legegyszerűbb a téli metszéskor rendben tartani. Arról, hogy télen mikor ne nyúlj a metszőollóhoz, külön cikkben írtunk, mert a rossz napon ejtett vágás többet árt, mint használ.

Ültetés előtti ellenőrzőlista

• Mekkorára nő a fa 10-15 év alatt, milyen alanyon van?
• Mit ír elő a helyi rendelet a telekhatártól és az épülettől?
• A törzs közepétől mérve mindkét távolság teljesül?
• Nem kerül-e a fa vezeték, csatorna vagy alap fölé?
• Szóltál a szomszédnak, mielőtt a közös kerítés mellé ültetsz?

Ha mindegyikre megvan a válasz, a fa évtizedekig termhet úgy, hogy senkinek nem okoz bosszúságot. Ha a kerítés mellé mégis zöld takarást szeretnél, egy sövény kisebb távolsággal is beérheti, erről a gabion és az élősövény összevetésénél írtunk.

Források: 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogokról (Nemzeti Jogszabálytár), Önkormányzati rendelet, ültetési és fapótlási szabályok (PDF), Önkormányzati rendelet, növénytelepítési távolságok (PDF), Pomáz város fásítási rendelete (Nemzeti Jogszabálytár)

Következő cikkMi nem maradhat télen a fűtetlen garázsban? Festék, konzerv és 5 más dologElolvasom ›