Egy cseh földműves a sziléziai Opava szélén, Kateřinky városrészben a cukorrépa betakarítása után egy összegyűrt, vékony fémlemezt talált a földjén, amit először összenyomott konzervdoboznak hitt, a régészek szerint viszont egy nagyjából 3000 éves, a késő bronzkorból származó aranydiadém. A szakemberek ráadásul egy ideig egészen másnak gondolták a tárgyat, és csak a vizsgálatok döntötték el, mire használták valójában.
A lelet még 2022 szeptemberének végén került elő, a történetet most a cseh Centrum.cz idézte fel. A gazda, aki nem akarta, hogy a neve nyilvánosságra kerüljön, értesítette Jiří Juchelkát, az opavai Sziléziai Múzeum régészeti osztályának vezetőjét, aki a Cseh Rádiónak elmondta, hogy már a fénykép alapján tudta: kivételes darabról van szó.
Ez is érdekelhetArany gömböt találtak 3000 méter mélyen, évekig azt hitték, idegen tojás. Most kiderült, mi azÖv vagy fejdísz?
Az összetekert aranylemezt először diadémnek tartották, de kiterítve majdnem fél méter hosszú lett, ezért a régészek arra jutottak, hogy túl hosszú egy fejre, és inkább egy bőröv előlapját díszíthette. A következő évben a bruntáli múzeum és a Cseh Tudományos Akadémia brnói Régészeti Intézetének szakemberei mégis visszatértek az első feltevéshez: a lelet a késő bronzkori fejdísz.
A 3000 éves aranylemezt a gazda konzervdoboznak, a régészek egy ideig övdísznek hitték, végül fejdísz lett belőle.
A tárgy nagyjából 50 centi hosszú és 9 centi széles, de mindössze 56,5 grammot nyom. Körülbelül 85 százalékban aranyból, 14 százalékban ezüstből és 1 százalékban rézből áll. A felületét beütögetett koncentrikus körök díszítik, a két rövidebb végén rozettaszerű díszek vannak, ezekkel rögzíthették. Hasonló korú kincsekről nálunk is írtunk, például amikor egy csatatér helyett 3000 éves bronzkincsre bukkantak.
A brnói Régészeti Intézet és a bruntáli múzeum közös kutatásáról rövid videó is készült. Ebből az is kiderül, hogy a fejdísz geometrikus díszítését a bronzkorban legalább háromszor átalakították, ami aranytárgyaknál egyedülálló.














