Egy régi fahajó két nagy roncsdarabja bukkant elő a német Norderney sziget északi strandján, miután egy dagály a homokot elmosta mellőlük. Egy apró részlet már az első vizsgálatnál feltűnt a régészeknek: a vastag tölgyfa deszkákban egyetlen szöget sem találtak. Hogy ez mit árul el a hajóról, és miért nem tudja még senki, honnan jött, az alábbiakból kiderül.
Norderney a Kelet-fríz-szigetek egyike az Északi-tengeren, Németország északnyugati partjainál. A Wikipedia szerint 1797-ben itt nyílt meg az első német tengerparti fürdőhely, a sziget strandjai ma is a környék legkedveltebb úti céljai közé tartoznak. A mostani lelet a Weiße Düne, vagyis a Fehér Dűne nevű strandszakaszon került elő.
Ez is érdekelhetDenevér költözött a padlásra? Ezt szabad és ezt tilos ilyenkor tenniSzög helyett fából faragott csapok
A két darab nagyjából száz méterre feküdt egymástól. A Német Sajtóügynökségnek nyilatkozó Matthias Oetken, a Kelet-fríz Tájegység régészeti szolgálatának ásatási technikusa szerint az egyik roncsdarab körülbelül 5,5 méter hosszú és 2 méter széles, a másik nagyjából 2 x 2 méteres. Egyelőre azt sem tudják biztosan, hogy egy vagy két hajóból származnak.
A Norderney strandján előkerült tölgyfa deszkákban egyetlen szög sincs: a hajót fából faragott csapok tartották össze.
A deszkák vastag tölgyfából készültek, és a vizsgálat során egyetlen fém alkatrészt sem találtak rajtuk. A darabokat fából készült csapokkal, úgynevezett fadübelekkel rögzítették egymáshoz. Oetken a Berliner Zeitung által idézett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy egy történelmi hajóról van szó, teljesen fém nélkül.
Mennyi idős lehet a hajó?
Erre egyelőre nincs pontos válasz. Oetken valószínűnek tartja, hogy a hajó több mint száz éves, de kormeghatározás még nem készült. A pontosabb vizsgálatot egy hajórégész végzi majd el, aki a fa és a szerkezet alapján próbálja megállapítani, mikor és hol épülhetett.
Az is nyitott kérdés, hogyan került a roncs a strandra. A szakember szerint két lehetőség van: vagy a tenger sodorta partra a darabokat, vagy már régóta a homokban feküdtek, és csak most mosta ki őket a víz. Mindkettőt lehetségesnek tartja.
A viharok elmosták a dűne egy részét
A második magyarázatot az is valószínűsíti, hogy az elmúlt hetek viharos dagályai komolyan megtépázták a partot. Az alsó-szászországi part- és természetvédelmi hivatal becslése szerint a korábbi viharok után a dűne több mint hat métert hátrált. Ahol korábban vastag homokréteg volt, ott most régi rétegek is a felszínre kerülhetnek.
A korábbi viharok után a Fehér Dűne a becslések szerint több mint hat métert hátrált, és a homok alól régi rétegek kerülhetnek elő.
Ez nem egyedi jelenség az Északi-tenger partján, ahol a vihar és a dagály időről időre átrendezi a homokot. Nemrég egy 4700 éves hajóroncsról is írtunk, amelyet a török partoknál találtak, és amely a világ legrégebbi ismert roncsa lehet.
Gyorsan kellett dolgozni, mielőtt jön a víz
A régészeknek sietniük kellett. A darabokat reggel, apálykor tisztították meg, mert a roncsok a hullámverés sávjában feküdtek, ahol a következő dagály újra eltemethette volna őket. Közben sorozatfelvételeket készítettek, ezekből később a lelőhely háromdimenziós modelljét állítják össze.
A kiemelésben Norderney város műszaki szolgálata is segített egy homlokrakodóval. A roncsdarabokat egyelőre a szigeten tárolják, amíg a hajórégész meg nem vizsgálja őket.
Már a második lelet néhány hónapon belül
Nem ez az első eset idén. Júliusban, néhány száz méterrel keletebbre, tengeri kábelek lefektetése közben bukkantak egy fahajó roncsára. A kábelek a nyílt tengeri szélerőműveket kötik majd össze a szárazfölddel, a munkát a lelet miatt átmenetileg le is állították. A szakértők szerint az egy 17. vagy 18. századi holland fahajó lehetett, nagyjából 15 méter hosszú és 5 méter széles, és akár 300 éves is lehet.
Abból a hajóból néhány darabot a szárazföldre szállítottak vizsgálatra, nagy része azonban valószínűleg még mindig a földben fekszik. Sonja König, a régészeti szolgálat vezetője akkor azt mondta, hogy Alsó-Szászország partjainál eddig csak kevés ilyen korú roncsot találtak és dokumentáltak.
Oetken szerint a két lelet között jelenleg nem ismert semmilyen kapcsolat. Hogy a mostani deszkák ugyanabból a korból származnak-e, mint a júliusi roncs, azt csak a kormeghatározás után lehet majd megmondani. A régi hajóroncsokból néha egészen meglepő tárgyak kerülnek elő, ahogy egy évszázadokig zárva maradt lakat esetében is történt.
Kapcsolódó cikkeink
Így néz ki a Fehér Dűne egy vihar után
Az alábbi felvétel egy évvel ezelőtt készült ugyanezen a strandszakaszon egy viharos dagály után, és jól mutatja, mennyire át tudja alakítani a tenger a partot.
Ha a hajórégész vizsgálata kideríti, mennyi idős a hajó és honnan érkezett, az a part történetéről is sokat elárulhat. Addig a Fehér Dűne roncsai Norderney legújabb rejtélyének számítanak.
Források: t-online: Norderney, rätselhafte Wrackteile am Strand, nord24: Erneut alte Schiffswrackteile auf Norderney entdeckt, Berliner Zeitung: Kein einziger Nagel
Következő cikk
7 túrós sütemény és finomság, ami pillanatok alatt eltűnik az asztalrólElolvasom ›















