A törökországi Trabzon tartományban, Araklı környékén egy üdülőfaluban három faház áll, amely egy távirányító gombnyomására 360 fokban körbefordul, így a vendég reggel a hegyek mögül felkelő napot, délután a csillogó tengert, este az erdőt láthatja az ablakából. A beszámolók szerint a szerkezet titka nem bonyolult gépezet, hanem egy olyan megoldás, amely egy átlagos háztartás áramával is elboldogul.
A Gafulluk üdülőfalu a Fekete-tenger partján fekvő Araklı Kaymaklı nevű negyedében található. A forgó házakról a török DHA hírügynökség és a Sözcü napilap is beszámolt, a tulajdonos, İsmail Güven pedig azt mondta, hogy a koncepcióra szabadalmat is kapott.
Ez is érdekelhetOlaszország kötelezővé akarja tenni a gerincvédő viselését motorozás közben az autópályákon, és ez a magyar motorosokat is érinteni fogjaHogyan forog egy egész ház?
A faházak egy talajba épített forgószerkezeten állnak. A török beszámolók szerint a mechanizmus egy kettős golyóscsapágyas rendszer, amelyet egy megerősített, overlock típusú keret egészít ki. A motor a szokásos 220 voltos hálózatról működik, kis fogyasztással, és a házat a vendég távirányítóval fordítja abba az irányba, amerre éppen nézni szeretne.
A golyóscsapágy elve ugyanaz, mint egy forgószéknél vagy egy forgó tortaállványnál: a nagy súly sok kis golyón oszlik el, így a súrlódás kicsi, és egy viszonylag gyenge motor is el tudja fordítani a szerkezetet. A Sözcü szerint a ház a saját tengelye körül tud teljes kört tenni, vagyis nincs olyan oldala, amelyik mindig a szomszéd felé néz.
Itt nem a vendég megy a kilátáshoz, hanem a kilátás jön a vendéghez, egy gombnyomásra.
A tulajdonos a DHA-nak elmondta, hogy a vidéki élet a környéken a hegyek mögül felkelő nappal indul, délután a nap a tengert csillogtatja meg, este pedig az erdők hűsítik a levegőt. Ezt a napi ritmust szerette volna egyetlen házból végignézhetővé tenni, anélkül hogy a vendégnek ki kellene lépnie az ajtón.

Milyen az üdülőfalu?
A Gafulluk 2020-ban néhány bungalóval indult egy nagyjából egyhektáros területen. Mára 23 épületből áll: helyi kőből épült házakból, hagyományos stílusú faépületekből és a három forgó faházból, amelyek együtt nagyjából ezer négyzetméteren állnak. Az üdülőhöz egy háromhektáros állattartó gazdaság is tartozik, ahonnan a vendégek tojást, tejet és vajat kapnak.
A tulajdonos szerint céljuk az volt, hogy a vidéki tájat ne rontsák el, hanem modern kényelmet vigyenek bele. A forgó házak a vendégek körében nagy kíváncsiságot keltenek, Güven szerint a fekete-tengeri humorhoz illően sokan azzal viccelődnek: „forog a világ, forogjon a ház is”.
A környék hagyományos építészetének egyik jellegzetes eleme a serender, a fa oszlopokra emelt, díszes gabonatároló, amely a talaj nedvességétől és a rágcsálóktól védte a termést. A kelet-fekete-tengeri falvakban, Trabzonban, Rizében és Artvinban ma is sok áll belőlük, többnyire tartós gesztenyefából. Az üdülő ezt a formát is felhasználta. Ahogy egy svéd vidéki ház vörös színének is története van, a serender formája is a helyi éghajlatból született.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Nem ez az első forgó ház
A forgó ház ötlete közel száz éves. Az olasz Verona melletti Marcellise faluban 1929 és 1935 között épült fel a Villa Girasole, vagyis a „napraforgó-villa”. Az építtető, Angelo Invernizzi mérnök olyan házat akart, amely a napot követve fordul, hogy a lakók minél több napfényt kapjanak. A kétszintes, L alakú épület egy kör alakú alapon, központi torony körül forog, ma is áll, és a Domus építészeti magazin szerint korábban sosem volt nyitva a nagyközönség előtt, ma bejelentkezéssel látogatható.
Az első forgó házat nem a kilátás, hanem a napfény miatt építették: a lakók egész nap a nap felé fordulhattak.
Törökországban sem a trabzoni az egyetlen. 2019-ben egy erzincani üzletember egy dombtetőre épített 70 tonnás forgó házat, hogy onnan figyelhesse a földjeit, a TRT beszámolója szerint a háza óránként tesz meg egy teljes kört. A Rize tartománybeli Ardeşenben egy építési vállalkozó síneken forgó, kétszintes, 40 tonnás házat épített, Muğla tartományban pedig egy férfi a kertjébe tett egy 28 négyzetméteres, motorral forgatható előregyártott házat, hogy a szél és a nap szerint fordíthassa.
Ehhez kapcsolódik: Kevesen ismerik, pedig ez lehet a világ egyik legszebb kilátása: ilyen a Baoquan-szurdok felülről
Megéri egy forgó ház?
Egy üdülőben a forgó ház elsősorban élmény, és ez Trabzonban a lényeg. Lakóháznak viszont kevés helyen épül ilyen, mert a forgó szerkezet drága, és a víz-, csatorna- és villanybekötést is meg kell oldani úgy, hogy a ház közben elfordulhasson. A Villa Girasole jövője is a fenntartás miatt aggasztja az építtető családját és a régi házak megőrzésével foglalkozó alapítványt.

A napfény kihasználása ennél egyszerűbben is megoldható. Egy hagyományos háznál a nagy ablakok déli tájolása, a világos falak és a jól megválasztott függöny is sokat számít, erről a sötét téli napokra szóló tippjeinkben írtunk részletesen.
Kapcsolódó cikkeink
Mit láthat még a környéken, aki Trabzonba utazik?
Trabzon tartomány a Fekete-tenger és a Pontuszi-hegység között fekszik, ezért egy napon belül lehet tengerparton és hegyi tavaknál is járni. A legismertebb látnivalók közé tartozik a Sümela-kolostor, amely egy meredek sziklafalba épült, és a hegyek közötti Uzungöl-tó a fakunyhós faluval.

Az Araklı környéki falvakban a turizmus a vidéki életre épít: a vendégek a helyi gazdaságok termékeit kóstolhatják, és a hagyományos faházakban szállhatnak meg. Hasonló irányt követ egy argentin hegyi falu is, ahol önkénteseket keresnek, akik ingyen lakhatnak cserébe a segítségükért.
Arról, hogy egy régi ház felújítása milyen meglepetéseket tartogathat, egy spanyol hegyekben vett romos kőház története is szól.
Források: dha.com.tr, sozcu.com.tr, domusweb.it, karar.com
Következő cikk
A szállodai törölközőt „használat után a kádba dobni”: 4 mozdulat kijelentkezés előtt, amit a szobalányok megdicsérnekElolvasom ›















