Ugrás a tartalomra
Érdekességek

Soha nem használták: 6500 éves kőbaltát találtak egy toszkán termálforrás fölötti barlangban

Kis jadeitit balta, a nyugat-alpi zöldkőből készült balták rokona

Fotó: ismeretlen szerző / Wikimedia Commons, CC0 (vágott változat)

A toszkánai Sorano termálforrása fölött, egy mésztufa-sziklában nyíló barlangban egy körülbelül 6500 éves, csiszolt zöld kőbalta került elő, amelynek az éle teljesen ép, vagyis soha senki nem dolgozott vele. A kutatók szerint éppen ez a hibátlan él árulja el, mire szánták, és a válasz a barlang alatti meleg vízzel is összefügg.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

A leletről az Arkeonews számolt be 2026. november 17-én. Az ásatást az olasz kulturális minisztérium engedélyezi, és ez volt a harmadik feltárási idény a Grosseto megyei Terme di Sorano régészeti lelőhelyen, ahol a régészek már korábban kimutatták, hogy a hőforrást az újkőkorban is felkeresték.

Ez is érdekelhetEzért van lapos polc sok német WC-ben

Mit találtak a soranói barlangban?

A barlang egy nagyjából 320 négyzetméteres mésztufa-képződményben nyílik, közvetlenül a Bagno dei Frati, vagyis a „barátok fürdője” nevű 15. századi termálmedence fölött. Az olasz kulturális minisztérium januári közleménye szerint az üreg a talajszinttől 3,6 méter mélyre nyúlik, és az első, 2024 júliusában indult ásatási idényben egy tölcsér alakú bejáratot tártak fel, három, közvetlenül a sziklába vágott lépcsőfokkal.

Hirdetés

Maga a mésztufa is a forrás műve. A meleg, ásványi anyagokban gazdag víz évezredek alatt kalcium-karbonátot rakott le, ebből épült fel az a sziklapad, amelybe a barlang nyílik. Az újkőkori látogatók tehát szó szerint a forrás által épített kőben jártak, a balta pedig ennek a barlangnak az üledékében feküdt.

Csiszolt, zöld színű kőből készült. A firenzei diagnosztikai laboratóriumban Pasquino Pallecchi vizsgálta meg az anyagát, és eklogitnak határozta meg. Ez egy sűrű, kemény átalakult kőzet, amely jól csiszolható, és fényesre polírozva mélyzöld színt kap.

A kormeghatározás a közelben talált faszénre épül. A balta mellett álló kőépítményhez tapadó faszén radiokarbon-vizsgálata Kr. e. 4495 és 4335 közé teszi a használat idejét, ebből jön a nagyjából 6500 éves kor. Az ásatást Stefano Giuntoli régész vezeti.

Újkőkori csiszolt kőbalta Angliából
Fotó: Suffolk County Council, Andrew Brown, 20 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

Miért számít, hogy soha nem használták?

Egy munkára használt kőbalta éle gyorsan kicsorbul: fa kivágásakor, ácsoláskor apró pattanások, kopásnyomok jelennek meg rajta. A soranói balta élén ilyennek semmi nyoma. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy nem szerszám volt, hanem értékes, szertartási tárgy.

A 6500 éves soranói balta éle ép, kopásnak nincs nyoma, ezért a kutatók szerint nem szerszám, hanem értékes szertartási tárgy volt.

A legvalószínűbb magyarázat szerint szándékosan hagyták a barlangban, felajánlásként. Ezt a régészek is óvatosan fogalmazzák meg: a jelentés szerint további bizonyítékok kellenek, mielőtt kimondhatnák, hogy a balta áldozati tárgy volt.

Hirdetés

A vízhez kötött felajánlás nem ismeretlen a régészetben. Több ezer évvel később, a bronzkorban is gyakran kerültek értékes fegyverek tavakba és forrásokba, ahogy a vulkáni tó mélyéről kiemelt 3300 éves kard esetében is felmerült.

Mi az eklogit, és miért ilyen különleges?

Az eklogit a földkéreg mélyén, óriási nyomáson és magas hőmérsékleten átalakult kőzet. Főként gránátból és egy zöld piroxénásványból, omfacitból áll, ettől kapja jellegzetes zöld színét, amelyet néha vörösesbarna gránátszemcsék pettyeznek.

Baltának azért kiváló, mert sűrű és szívós, nehezen törik, és tükörfényesre csiszolható. A csiszolt kőbalta elkészítése hosszú munka volt: a nyers darabot először pattintással és ütögetéssel formázták, majd homokkővel, vízzel és homokkal napokon át csiszolták, mire megkapta a sima felületet és az éles, egyenes élt.

A zöld eklogit balta elkészítése napokig tartó csiszolást kívánt, ezért egy ilyen tárgy 6500 éve igazi kincsnek számított.

Honnan jött a zöld kő?

Az eklogit nem toszkán kőzet. A vizsgálat szerint a soranói balta anyaga valószínűleg a Nyugati-Alpokból származik, és az ilyen jó minőségű zöldkő balták Toszkánában ritkák. Vagyis valaki nagy távolságból hozta, vagy kézről kézre jutott el idáig.

Kis jadeitit balta, a nyugat-alpi zöldkőből készült balták rokona
Fotó: ismeretlen szerző / Wikimedia Commons, CC0 (vágott változat)

Saját számításunk szerint ha a kő a Nyugati-Alpok egyik ismert zöldkő-lelőhelyéről, például a Monte Viso vidékéről érkezett, akkor légvonalban is nagyjából 430 kilométert tett meg Soranóig. Gyalogosan, hegyeken és folyóvölgyeken át ez az út ennél jóval hosszabb volt.

Hirdetés

Az alpesi zöldkő balták egész Európában nagy becsben álltak. Francia kutatók évtizedes munkával kimutatták, hogy ilyen baltákat a kontinens távoli pontjain is megtaláltak, és sokukat soha nem használták munkára. A presztízstárgy szerepe tehát nem egyedi, a soranói lelet ebbe a képbe illeszkedik.

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

Mit kerestek az emberek egy hőforrásnál 6500 évvel ezelőtt?

A barlangban viszonylag kevés tárgy került elő, ezért a kutatók szerint nem laktak benne tartósan. Inkább meghatározott céllal jártak oda, a település valahol a közelben lehetett. A meleg forrás egészségügyi vagy szertartási célt szolgálhatott, de hogy pontosan mit csináltak ott, azt egyelőre nem tudni.

A balta mellett kerámiatöredékek, kova- és jáspismegmunkálás hulladéka, valamint állatcsontok kerültek elő. A csontokat Chiara A. Corbino, a Basilicatai Egyetem kutatója vizsgálta: a többségük szarvasmarháé, és egy részük fiatalon elpusztult állattól származik.

A soranói barlangban nem laktak tartósan: a kutatók szerint meghatározott céllal, a meleg forrás közelsége miatt jártak oda.

Ez önmagában még nem bizonyít áldozatot, a régészek ezt külön hangsúlyozzák. Fiatal állatot húsáért is levághattak. A barlang tehát egyszerre lehetett pihenő, gyülekező és szent hely, és csak a további idények dönthetik el, melyik szerep volt a fő.

Videó: a ToscanaTV riportja a soranói újkőkori termálhely felfedezéséről (olasz nyelvű)

A meleg víz vonzereje

A meleg víz a mélyből tör fel, és a föld belső hője melegíti fel. Mennyire mélyről jöhet egy ilyen forrás vize, és milyen hőmérséklet uralkodik odalent, azt a 6085 méter mély magyarországi fúrás adatai jól mutatják.

Hirdetés

Az újkőkori ember nem ismerte a geológiát, de a téli ködben gőzölgő, sosem befagyó víz biztosan különleges helynek tűnt számára. Nem meglepő, hogy éppen ilyen helyeken bukkannak fel értékes tárgyak.

Toszkán falu Sorano környékén
Fotó: LigaDue / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

Sorano környéke ma is a toszkán termálvidék része, a középkorban szerzetesek fürödtek a Bagno dei Frati vizében, ma pedig fürdőhely működik a közelben. A lelőhely tehát legalább 6500 éve vonzza az embereket, csak a kor szokásai változtak.

A víz a régi korokban is a túlélés alapja volt, ahol nem tört fel magától, ott ásni kellett érte. Hogy a kútásás meddig jutott, azt a világ legmélyebb kútjairól szóló összeállításunk mutatja meg.

Hirdetés

Mi volt ekkor a Kárpát-medencében?

Kr. e. 4500 körül a Kárpát-medence nyugati felén a lengyeli kultúra népei éltek, földművelő falvakban, szép festett kerámiával. Csiszolt kőbalta náluk is a mindennapi eszközök közé tartozott, a ritka, messziről hozott kőből készült darabok azonban náluk is a kiváltságosakhoz kerültek. A kultúra nevét a Tolna megyei Lengyel községről kapta, ahol a 19. század végén tárták fel az első jelentős lelőhelyét.

A Kárpát-medence is részese volt a távolsági kőkereskedelemnek: a Tokaji-hegység és az Eperjes környéki hegyek obszidiánja, ez a fekete vulkáni üveg, az újkőkorban messzire eljutott, éppúgy, ahogy az alpesi zöldkő nyugaton.

A magyar földből előkerülő kincsek sokszor évtizedekig rejtve maradnak. Egy 1963-ban talált aranykincs valódi eredete például csak hatvan évvel később derült ki.

Hogyan folytatódik a kutatás?

A feltárást a soranói termál cég támogatja, a 3D-dokumentálást a Firenzei Egyetem végzi, a munkában a Siena, Grosseto és Arezzo megyei műemlékvédelmi felügyelőség is részt vesz. A régészek a következő idényekben azt keresik, hol lehetett a település, és mi célt szolgált pontosan a barlang.

Hirdetés

Ha újabb felajánlásnak tűnő tárgyak kerülnek elő, az megerősítheti a szent hely elméletét. Ha viszont lakónyomok, akkor a barlang inkább egy közeli falu kiegészítő helye volt. A zöld balta addig is a toszkán újkőkor egyik legszebb darabja.

Egy értékes tárgyról sokszor csak a laborban derül ki, mi is valójában. Így járt az a megtaláló is, aki egy konzervdoboznak hitt 3000 éves aranydíszt vett fel a földről.

A soranói baltánál a kőzetvizsgálat és a faszén kora adta meg a választ. A barlang nagy része azonban még feltáratlan, így a következő évek ásatásai alapján a mostani kép még módosulhat.

A régészeti leletek gyakran egészen máshol kerülnek elő, mint ahol keresik őket. Nemrég egy 1596-os csatatér helyett 3000 éves bronzkincs bukkant fel ott, ahol egészen mást kerestek.

Források: arkeonews.net, cultura.gov.it (olasz kulturális minisztérium), heritagedaily.com

Következő cikkRómai kert alatt bukkantak rá 20 angol érmére: a pápa titkos engedélye állhat a háttérbenElolvasom ›
Hirdetés
Ajánló
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet