A kukamelon (Melothria scabra) Mexikóból és Közép-Amerikából származó futónövény, amelynek szőlőszem nagyságú termése kívülről apró görögdinnyének látszik, belül viszont uborka, savanykás, lime-ra emlékeztető ízzel; nálunk áprilisban kell lakásban elvetni, és a fagyosszentek után kiültetni. Amit a magos tasakon ritkán írnak meg: a növény valójában nem egynyári, és ennek éppen most, novemberben van jelentősége.
Magyarul egéruborkának vagy mexikói egéruborkának is hívják, és a név nem a fantázia szüleménye. Mexikóban a népnyelv „sandía de ratón”, vagyis egérdinnye néven ismeri, a spanyol nyelvű világban pedig a „sandita”, kis görögdinnye elnevezés is elterjedt.
Kóstoltál már egéruborkát (kukamelont)?
Szavazz, és meglátod, hányan gondolják így!
Miért beszélnek most róla Argentínában?
Az argentin Radio Mitre a napokban arról számolt be, hogy az argentin hobbikertészek egyre többen választják ezt a különös zöldséget. Ott most késő tavasz van, a vetési szezon közepén járnak, ezért a kérdés, hogy mikor kerüljön földbe a mag, náluk egészen gyakorlati.
Nálunk a helyzet fordított: a kert téli álomba készül, a kukamelonnal kapcsolatban mégis van novemberi teendő, és a tavaszi vetést is most lehet megtervezni. A Wisconsini Egyetem kertészeti tájékoztatója szerint a növény meleg időben, teljes napon nő a leggyorsabban, a fiatal hajtásai és kacsai viszont a hidegre és a durva kezelésre is érzékenyek.
Ehhez kapcsolódik: Új zöldség hódít a kertekben, így termesztheted itthon a mexikói egéruborkát
Milyen az íze, és mire jó a konyhában?
Aki először harap bele, többnyire a héj ropogására és a savanykás, citrusos uborkaízre számít a legkevésbé. A termés belül fehér, apró magvakkal teli, és jóval keményebb, mint egy kígyóuborka. Hámozni nem kell, egészben fogyasztható.
A brit RHS kertészeti társaság webáruházának leírása szerint ugyanúgy használható, mint a hagyományos uborka: salátába, salsába vagy savanyúságnak eltéve. Csemegeuborka helyett is beválik az üvegben, mert a kemény héja miatt a felöntés után sem puhul szét. A gyerekek sokszor csak úgy, kézből eszik, mert a mérete és a külseje miatt inkább nassolnivalónak tűnik.
Vetés áprilisban, kiültetés a fagyosszentek után
A mag meleget kíván a csírázáshoz. Az RHS növényadatlapja szerint tavasszal kell vetni, és csírázásig 22-24 fokon tartani, utána 18-21 fokon nevelhető tovább. Ilyen hőmérsékleten nagyjából tíz nap alatt kel ki.
A Gardeners’ World brit kertészeti magazin útmutatója szerint a magot 7 milliméter és 1 centiméter közötti mélységbe kell takarni. Üvegházi termesztéshez április elején, szabadföldihez április közepétől május elejéig vetik. Itthon ez azt jelenti, hogy egy meleg palántanevelő ablakpárkányon áprilisban indulhat a munka.
A fiatal kukamelon hajtása a hidegre érzékeny, ezért a korai kiültetés többet árt, mint amennyit használ.
Kiültetni csak akkor szabad, ha a fagy veszélye elmúlt, és a hazai gyakorlatban ez a fagyosszentek, május közepe után jön el. Aki tavalyi magot használna, előbb nézze meg, meddig jó a tavalyi vetőmag a tökféléknél, mert a kelési arány évről évre romlik.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Támasz, napfény és egyenletes víz
Az RHS szerint gyorsan növő, lágyszárú kúszónövény, amely két és fél, három méteresre is megnő, ezért háló vagy rács kell neki. Napos, szélvédett helyet szeret, nedves, de jó vízelvezetésű talajjal. Erkélyen nagyobb cserépben is nevelhető, ha a korlátra fel tud kapaszkodni.

A virágai aprók, az RHS szerint nagyjából 4 milliméteresek, sárgák, és a lombban könnyen elvesznek. A növény az uborkához hasonlóan szereti az egyenletesen nyirkos talajt, a kiszáradás és a hirtelen beáztatás váltakozását rosszul viseli, ezért a tövét szalmával vagy fűnyesedékkel takarva kevesebbet kell locsolni.
A szüretet az dönti el, mikor szedjük le a termést. Szőlőszem méretben, még keményen a legjobb, a túlérett, sárguló termés héja megvastagszik, a belseje pedig puhább és savanyúbb lesz. Aki rendszeresen szedi, annak a növény újabb és újabb terméseket hoz egészen az első fagyig.
A meglepetés: a gyökere áttelel
Az RHS adatlapja szerint a kukamelon valójában évelő, csak nálunk egynyáriként nevelik. A gyökerein megvastagodott, gumószerű részek képződnek, és ezeket fagymentes helyen, alig nyirkos földben át lehet teleltetni, majd tavasszal újra elültetni. Hasonló a módszer, mint amikor a kertészek a dáliák teleltetésén gondolkodnak.
A Gardeners’ World leírása szerint a gumókat egy nagyobb cserép aljára tett virágföldre fektetik, teljesen betakarják, és ha több van, rétegezve töltik fel a cserepet. Így tavasszal az elültetett gumó gyorsabban indul, mint a magról nevelt palánta.

Novemberben ezért az a teendő, hogy ha a növény még a kertben van, a tövet ki kell ásni, mielőtt a talaj átfagyna. A szárat vissza lehet vágni, a gumókat pedig olyan helyre vinni, ahol nem fagy: pincébe, hűvös kamrába. A hőmérséklet ugyanúgy számít, mint a krumpli tárolásánál a kamrában: a fagypont alatti hőmérséklet a gumót is tönkreteszi.
A gumóról indított kukamelon tavasszal előnnyel kezd a magról nevelt társaihoz képest.
Ha a földet már megfogta a fagy, a gumók valószínűleg elpusztultak, és tavasszal marad a vetés. Az a növény is gond nélkül újraindítható magról, de a gumóból nevelt tő a tapasztalatok szerint hamarabb kezd teremni. Aki cserépben nevelte, egyszerűbb dolga van: a cserepet egészben is be lehet vinni egy fagymentes helyiségbe, mint a fagyérzékeny dézsás növényeket.
Kapcsolódó cikkeink
Kinek való ez a növény?
Annak, akinek kevés a hely, de szeret kísérletezni. Függőlegesen nő, így egy kerítés vagy erkélyrács mellett is elfér, és a termése különlegesség az asztalon. Annak viszont kevésbé, aki nagy mennyiségű uborkát vár befőzésre: a szőlőszem méretű termésből egy üveg savanyúsághoz sokat kell szedni.
A vetőmagot itthon is árulják, többnyire mexikói egéruborka néven, és a téli hónapokban, amikor a kertészek a jövő évi ágyásokat tervezik, könnyen beszerezhető. A saját konyhakert gazdaságosságát nem a kukamelon fogja eldönteni, de egy szabad kerítésszakaszon néhány tő is bőven elég egy család nyári nassolnivalójához.
Források: rhs.org.uk, gardenersworld.com, hort.extension.wisc.edu
Hogy tetszett a cikk?
















