November második felében sok kertben ez az utolsó hét, amikor még könnyen megy az ásás, mielőtt a föld átfagy. Ilyenkor kerül elő újra az a videós trükk, amelyben valaki pár darab egész banánt ás el a kertben, és látványos eredményt ígér: az egyik angol nyelvű, negyvenperces felvételt két nap alatt huszonötezren nézték meg. Az elásott banán a föld alatt viszont egészen más utat jár be, mint amit a videó címe sugall.
Kálium, nitrogén vagy egy kíváncsi kutya: mi kerül elő tavaszra a gödörből?
Mi történik a banánnal a föld alatt?
Az elásott banánt a talaj baktériumai, gombái és apró állatai kezdik el lebontani, és a végén humusz meg ásványi anyag marad belőle. A Nebraskai Egyetem kertészeti szaktanácsadása a földbe temetett konyhai maradékra egy hónaptól egy évig terjedő bomlási időt ad meg. A pontos idő a talaj hőmérsékletén, a benne élő mikroorganizmusok mennyiségén és a hulladék széntartalmán múlik.
Ez is érdekelhet7 hiba, amitől a karácsonyfa már szenteste előtt hullani kezdEbből következik a novemberi ásás első tanulsága: a hideg talajban a bomlás lelassul, ezért egy most elásott banán a tél nagy részét szinte érintetlenül tölti. A munka zöme tavasszal indul be, amikor a föld felmelegszik, és a talajlakók újra aktívak lesznek. A gyümölcshúst bontják le hamarabb, a vastag héj tovább kitart.
A lebontásban a giliszták is részt vesznek: behúzzák és feldarabolják a puha részeket, a járataik pedig levegőt visznek a gödörbe. Hogy mennyi ideig dolgozik így egy földigiliszta a kertben, az a fajtól és a körülményektől függ, de télen ők is lejjebb húzódnak a fagy elől.

Ehhez kapcsolódik: Ennyi idő alatt bomlik le a természetben az almacsutka, a narancshéj és a rágógumi
1,3 gramm kálium: ennyit ad három banán
A videók fő ígérete a kálium, ezért megnéztük, mennyi van belőle egy banánban. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tápanyag-adatbázisa szerint a nyers banán 100 grammjában 358 milligramm kálium van. Egy közepes, 118 grammos banánra ez 422 milligrammot jelent. Ezzel számolva még tíz banán is csak 4,2 gramm káliumot adna, ami egy egész ágyásnál alig mérhető.
Pár darab, mondjuk három közepes banán így nagyjából 1,3 gramm káliumot visz a földbe. Ehhez jön még valamennyi a héjból, de az adatbázis a gyümölcshúsra vonatkozik, a héj pontos értéke fajtánként és érettség szerint is eltér. Ha ezt a mennyiséget bolti kálium-szulfáttal akarnánk pótolni, abból a vegyület összetétele alapján (káliumtartalma kb. 45 százalék) körülbelül 2,8 gramm kellene, ami egy csapott kávéskanálnyi sem.
Három elásott banán káliuma nagyjából annyi, mint három gramm bolti kálium-szulfáté.
Hogy ez sok vagy kevés, az a talajon múlik. Az ELTE kémia szakmódszertani oldalán közzétett agrokémiai feladatlap a kilogrammonként 80 és 120 milligramm közötti felvehető káliumot nevezi jó ellátottságnak. Saját számításunk szerint, ha egy négyzetméternyi ágyás felső 20 centijével (kb. 200 liter, átlagos térfogattömeggel nagyjából 260 kilogramm föld) és kilogrammonként 100 milligrammal számolunk, abban már körülbelül 26 gramm felvehető kálium van. A három banán ennek nagyjából a huszadát adja hozzá.
A legtöbb hazai kert ezért nem káliumhiánytól szenved, és ahol mégis, ott a talajvizsgálat mondja meg, mennyi kell. A kályha hamuja is jelentős káliumforrás, de ott a mészhatás miatt jobban oda kell figyelni; erről bővebben a fahamu kerti felhasználásáról szóló cikkünkben írtunk.
Miért vesz el előbb, mint amennyit ad?
A bomlásnak van egy kevésbé ismert mellékhatása. A Kaliforniai Egyetem Solano megyei mesterkertészei a banánhéjas trágyázást a kerti tévhitek közé sorolják, és azt írják, hogy a héj lebontásához szükséges nitrogén miatt kevesebb nitrogén marad a növényeknek. A mikrobák ugyanis a munkájukhoz a környező talajból is vesznek fel nitrogént.
Ez a hatás helyi és átmeneti: a gödör közvetlen környezetében lehet átmenetileg kevesebb nitrogén, amíg a bomlás tart, utána a lekötött tápanyag fokozatosan visszakerül a talajba. Egy most elásott banánnál ez főleg tavasszal, a gödör közvetlen környezetében számíthat.
Hasonló a helyzet más „földbe temetett” praktikáknál is. A paradicsom alá ásott nyers tojás is rendszeresen előkerül a kerti tanácsok között, a növény viszont ott is csak annyit kap belőle, amennyit a talajélet lassan feldolgoz.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
20 centi föld kell fölé, különben más ássa ki
A legtöbb kudarc a mélységen múlik. A Nebraskai Egyetem útmutatója 30-38 centi mély gödröt javasol, és azt, hogy a konyhai maradék fölé legalább 20 centi föld kerüljön. A Kaliforniai Egyetem egyik komposztálási tájékoztatója szerint, ha a hulladékot 30-45 centi föld takarja, a rágcsálók nem tudnak hozzáférni.
A sekélyen elásott, édes illatú gyümölcs viszont csábító. Ősszel amúgy is ilyenkor keresnek élelmet és búvóhelyet a rágcsálók, és ahogy az egerek őszi beköltözéséről szóló cikkünkben is írtuk, a ház körüli könnyű falat őket is közelebb hozza. A kutya vagy a macska is szívesen kikaparja, ami frissen bolygatott földben szagos.
A nebraskai útmutató azt is kiemeli, hogy húst, csontot és zsíros ételt, például sajtot vagy salátaöntetet ne temessünk el így, mert ezek az állatokat még jobban vonzzák. Ugyanez a szabály érvényes a komposztra is, és van még néhány dolog, ami télen nem való a komposztba.
Egész banán vagy felaprított darabok?
A videókban egész banánok fekszenek sorban a gödör alján, a szaktanácsadók viszont mást javasolnak. A nebraskai útmutató szerint a konyhai maradékot elég kis darabokra kell vágni, a gödörben földdel összekeverni, és ha száraz, megnedvesíteni. Így a talajlakók több felületen kezdhetik a munkát, és a bomlás egyenletesebb lesz.

A hazai Humusz Szövetség közösségi komposztálási szabályzata a déli gyümölcsök héját a komposztálható anyagok között sorolja fel, a nagyobb konyhai darabokra pedig azt írja, hogy minél kisebbre aprítva kerüljenek a komposztálóba. Ugyanez a szabályzat külön kéri, hogy a gyümölcshéjakról a matricákat előbb húzzuk le.
A banánon lévő kis matricát elásás előtt mindig húzd le, a komposztálási útmutatók is ezt kérik.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a pár darab banánt elásás előtt egy deszkán néhány vágással feldaraboljuk, a héjat is. Ha több napnyi maradék gyűlik össze, nem kell mindet egy gödörbe tenni: a nebraskai módszer szerint minden adag új lyukat kap, és utána nincs vele több teendő.
Honnan jön a rózsatő alá tett banánhéj?
A szokás régebbi, mint gondolnánk. A Washingtoni Egyetem kertészeti könyvtára a Kaliforniai Egyetem növényvédelmi oldalát idézi, amely szerint már a 18. században népszerű volt a rózsatermesztők körében, hogy néhány banánhéjat tettek az ültetőgödörbe. Arról viszont fogalmuk sem volt, miért tűnnek tőle egészségesebbnek a rózsák.
A könyvtár ugyanebben a válaszában az Ohiói Állami Egyetem kerti néphagyományokról szóló anyagát is említi: eszerint a héj trágyaként jöhet szóba, arról viszont nem ír, hogy a rózsák feketefoltossága ellen is segítene. A Kaliforniai Egyetem mesterkertészei pedig a már említett tévhitlistán kifejezetten szerepeltetik, hogy az elásott banánhéj számottevően káliummal látná el a növényeket.
A rózsatövek alá tett banánhéj szokása legalább a 18. századig nyúlik vissza.
A banán tehát nem árt, ha jól ássuk el, de különleges hatást sem kell várni tőle. Annyit tud, amennyit bármelyik konyhai zöldhulladék: szerves anyagot és némi tápanyagot ad vissza a talajnak, lassan.
Hasonló téma: Sót szórok a banánhéjra, és kidobom a kertbe, ezért teszem
Kapcsolódó cikkeink
Mikor van értelme mégis elásni?
A Telex hulladékgyűjtési összefoglalója szerint Magyarországon a háztartási hulladék körülbelül 30 százaléka konyhai hulladék, vagyis a banánhéj sorsa nem apróság. Ha nincs komposztládád, a gödrös vagy árkos komposztálás teljesen elfogadott módszer, és a banán nyugodtan mehet bele a többi konyhai maradékkal együtt. A Humusz Szövetség ismeretterjesztő kiadványa szerint a házi komposztálás a jogszabályok szerint is engedélymentes tevékenység, így ehhez sem kell semmilyen bejelentés.
A nebraskai útmutató egy hároméves forgót is leír: az első évben az ágyások közötti út alá kerül az árok, a második évben ugyanide ültetnek. Ez a novemberi kertben jól alkalmazható, mert egy most betemetett sáv tavaszra, legkésőbb a következő szezonra átalakul, és ott lesz a jövő évi ágyás helye.

Ha van komposztod, a feldarabolt banán oda is ugyanilyen jól illik, és ott a hőmérséklet meg a keverés gyorsítja a bomlást. A konyhai maradékot a dinnyehéjhoz hasonlóan száraz anyaggal keverve tudod a legjobban egyensúlyban tartani.
A novemberi ágyásnak egyébként a banánnál nagyobb segítség a lehullott lomb: vastagon az ágyásra terítve a talajt takarja, és tavaszra ingyen trágya lesz belőle. A pár darab banán mellé ez adja a kert valódi téli tápanyagkészletét.
Tavasszal, amikor újra ásóval mész az ágyáshoz, a gödör helyén jó esetben már csak sötétebb, morzsás földet találsz, benne néhány héjfoszlánnyal. Ha még felismerhető darabok vannak, nincs baj: ezeket visszaforgathatod a földbe, vagy áteheted a komposztba.
Hogy tetszett a cikk?
















