Egy cseh férfi fémdarabokat vett észre egy szántóföldön, és miután beszolgáltatta a leletet, 2 millió korona, vagyis nagyjából 80 ezer euró jutalmat kapott érte. A fémdarabokról kiderült, hogy egy ezer évnél is régebbi ezüstkincs része, amelyet a régészek azóta a század leletének neveznek. A jutalom összege azért lett különleges, mert a törvény szerint ennek csak a töredéke járt volna neki.
A történetet egy finn hírportál most újra felkapta, maga a lelet azonban 2015 novemberében került elő a kelet-csehországi Chýšť község határában, a Pardubicei kerületben. A férfi, aki a nevét nem akarta nyilvánosságra hozni, néhány száz méterre a D11-es autópályától, egy szántón figyelt fel a földből kilátszó fémdarabokra.
Ez is érdekelhet4430 mAh-s akkumulátort kaphat az iPhone 18, nagyobbat, mint a Pro változatEzüstdénárok egy cserépedényben
A darabokról hamar kiderült, hogy ezüstpénzek. A cseh közszolgálati ČT24 beszámolója szerint a kincset egy cserépedényben rejtették el, amely csak néhány centiméterrel a föld felszíne alatt feküdt. A szántás valószínűleg megsértette az edényt, ezért a pénzek egy része szétszóródott a földön.
A kincs csak néhány centiméterrel a felszín alatt feküdt, a szántás szórta szét a pénzek egy részét.
A férfi először nagyjából 780 pénzt és pénztöredéket adott át a pardubicei Kelet-csehországi Múzeumnak. A régészek ezután fémkeresőkkel átvizsgálták a környéket, és újabb 745 darabot találtak. A Novinky összesítése szerint végül 1669 pénz és pénztöredék került elő a szántóföldről.
Ki verette a pénzeket?
Az ezüstdénárok II. Boleszláv cseh fejedelem idejéből származnak, aki 972 és 999 között uralkodott. A pénzeket a 10. század utolsó évtizedében verték Prágában és Vyšehradon. Egy darab nagyjából akkora, mint egy mai cseh egykoronás.
A szakértőket leginkább az állapotuk lepte meg. Ladislav Nekvapil numizmatikus szerint a legtöbb pénz úgy néz ki, mintha most verték volna, vagyis valószínűleg nem sokkal a verés után rejtették el őket. Petr Vorel numizmatikus a század leletének nevezte a kincset, mert szerinte Közép-Európából nincs hozzá hasonló együttes. Néhány típusból a világon csak egyetlen ismert példány létezett eddig, és a leletben korábban ismeretlen változatok is akadtak.
A 10. században egyetlen ilyen ezüstdénárból egy ember akár két hónapig is megélhetett.
A ČT24 erre egy szemléletes adatot is hozott: a 10. században egyetlen dénár akár két hónapra elég volt egy embernek. A földbe rejtett edényben tehát a korabeli mércével hatalmas vagyon feküdt.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Ki rejthette el, és miért?
Erre nincs biztos válasz. A régészek úgy gondolják, hogy a kincset sietve rejtették el egy fontos kereskedelmi útvonal mellett. Hogy ki vitte magával, és mire szánta, azt nem tudni: lehetett egy sereg zsoldja, a békéért fizetett adó, kereskedelmi fizetség vagy zsákmány is. Az is elképzelhető, hogy a pénzek Lengyelország felé tartottak.
A lelőhely a következő hónapokban az ország egyik legszigorúbban őrzött régészeti helyszíne lett, a rendőrség is figyelte, nehogy kincskeresők lepjék el. Nálunk is írtunk már olyan esetről, amikor valaki egészen hétköznapi helyzetben bukkant értékes leletre: egy összenyomott konzervdoboznak hitt fémdarabról derült ki, hogy 3000 éves aranydiadém.
11 ezer helyett 2 millió korona
A jutalom ügye legalább annyira érdekes, mint maga a kincs. A cseh szabályok szerint a megtalálónak járó összeget a lelet nemesfém-tartalmának értékéből számolják. Martin Netolický, a Pardubicei kerület akkori elnöke szerint ez ebben az esetben nagyjából 11 ezer koronát jelentett volna.
A kerület vezetése végül úgy döntött, hogy ennek sokszorosát, 2 millió koronát fizet ki a becsületes megtalálónak. Netolický azzal indokolta a döntést, hogy egy ilyen csekély összeg elriasztaná a későbbi megtalálókat attól, hogy beszolgáltassák az értékes leleteket. A kincs értékét egy szakértői becslés később 23,5 millió koronára tette, Tomáš Libánek múzeumigazgató szerint azonban a történeti értékét nem lehet pénzben kifejezni.
Mi lett a kincs sorsa?
A múzeum 2016 őszén „A század dénárkincse” címmel mutatta be először a leletet, és katalógust is kiadott róla. 2020-ban az ezüstdénárokat az edény töredékével együtt kulturális műemlékké nyilvánították. A kincs a törvény szerint a kerület tulajdona, a pardubicei múzeumban állandó kiállítást terveztek neki.
Nem minden megtaláló járt ilyen jól Csehországban. A ČT24 egy másik cikke szerint a Vysočina kerület például a piaci érték 15 százalékát fizeti ki, mert a nemesfém alapján számolt jutalom sokszor töredéke a lelet valódi értékének.
A chýšťi döntés számokban is beszédes. A kifizetett 2 millió korona a törvény szerint járó összeg több mint 180-szorosa volt, a kincs szakértők által becsült 23,5 millió koronás értékének viszont csak nagyjából 8,5 százaléka.
Kapcsolódó cikkeink
Mi a szabály Magyarországon?
Magyarországon a hazai szabályozás régészeti örökségnek az 1711 előtt földbe került kulturális emlékanyagot tekinti. Aki régészeti feltáráson kívül, például szántás, kertásás vagy építkezés közben talál ilyen tárgyat, annak a leletet haladéktalanul be kell jelentenie a törvényben kijelölt intézménynek.
A törvény a megtalálót sem hagyja üres kézzel: a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója jogszabály szerint anyagi elismerésben részesülhet, ennek részletes szabályait kormányrendelet rögzíti. A bejelentés elmulasztása bizonyos esetekben bírsággal is járhat, a megtalálónak tehát minden szempontból a bejelentés éri meg.
A chýšťi eset azért vált híressé, mert itt a hatóság maga döntött úgy, hogy a megtalálónak a törvényben előírtnál jóval több jár. Ha szereted az ilyen történeteket, egy 3000 éves bronzkincs felfedezéséről is írtunk már.
Források: ČT24: Poklad století ležel na poli u D11, Novinky: Za poklad století dostal nálezce miliony, Verkkouutiset: Löysi pellolta metallia, sai 80000 euroa
Következő cikk
Sokan megdöbbennek, amikor meglátják, hogyan mosogatnak a britek: a tányérokat sem öblítik leElolvasom ›















