Unod már, hogy mindenkinél muskátli lóg a teraszon? Szeretnél valami egyedit a sajátodra? Mi kerüljön abba a balkonládába, amelyre délután már nem süt a nap? A muskátli és a petúnia napimádó, félárnyékban sok levelet hoz és kevés virágot. A cseh Atlas.cz kertes rovata ezért olyan növényekre hívta fel a figyelmet, amelyek nem a virágukkal, hanem a lecsüngő hajtásaikkal díszítenek, és egyetlen nyár alatt méternél hosszabb zöld függönyt eresztenek le a láda pereméről. Kettőt név szerint is említett, a dichondrát és a csüngő tippanfüvet.
A többi hármat mi választottuk melléjük, kertészeti intézmények adatai alapján, és mindegyiknél leírjuk, mennyi fény kell neki. Az árnyék ugyanis nem egyféle. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem növényadatbázisa a félárnyékot napi 2-6 óra közvetlen napfényként határozza meg, a szórt fényt pedig olyan helyként, ahol egész nap lombon vagy árnyékolón át szűrődik a fény. Egy keleti vagy nyugati erkély többnyire félárnyékos, egy északi inkább szórt fényű vagy teljesen árnyékos.
Az öt növény, fényigény szerint
A dichondra a leglátványosabb. Az ezüstös levelű Dichondra argentea ‘Silver Falls’ a Wisconsini Egyetem kertészeti leírása szerint teljes napon és félárnyékban is nő, és egy magaságyás vagy támfal pereméről 60-120 centiméteresre is lecsüng. Minél több fényt kap, annál tömörebb és ezüstösebb; árnyékosabb helyen nyúlánkabb, zöldesebb lesz. Zöld levelű rokona, az ‘Emerald Falls’ szélesebb, de rövidebb. Jól bírja a meleget és a szárazságot, lankadás után öntözéstől gyorsan felépül.
A csüngő tippanfű, az Agrostis stolonifera ‘Green Twist’ fűszerű, élénkzöld hajtásokat ereszt. A fajtát forgalmazó amerikai Proven Winners napi 4-6 óra napot ajánl neki, vagyis a sötétebb erkélyen nem érzi jól magát; kánikulában a rendszeres öntözést kéri.
A pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) aranyleveles ‘Aurea’ fajtája az RHS, vagyis a brit Királyi Kertészeti Társaság leírásában teljes napon és félárnyékban is megél, 50-100 centiméterre terül, és a díjnyertes kerti növények listáján is szerepel. Humuszos, nedvesen tartott földet szeret. Gyorsan terjed, kertbe kiültetve nehéz kordában tartani, ládában ez inkább előny.
A tarka kerek repkény (Glechoma hederacea ‘Variegata’) fehér szegélyű, kerek levelekkel lóg le, terülése szintén 50-100 centiméter. Napon és félárnyékban is nő, erőteljesen terjed, ezért időnként vissza kell vágni; a csigák kedvelik.
A kislevelű borostyánfajták (Hedera helix) a legárnyéktűrőbbek a sorban: az RHS egyik kislevelű fajtánál, a ‘White Knight’-nál a teljes árnyékot is megfelelőnek tartja. Lassabban nőnek, egy nyár alatt nem lesz belőlük méteres függöny, viszont örökzöldek, és évről évre hosszabbodnak. A borostyán lenyelve ártalmas, a bőrt is irritálhatja, a háziállatokra is veszélyes, ezért kesztyűben metszd, és ahol kisgyerek vagy kutya, macska fér hozzá, ott máshová tedd.
Melyik bírja a telet?
Ebben nagy a különbség. A dichondra a wisconsini leírás szerint csak enyhe éghajlaton évelő, hidegebb vidéken egynyári díszlevélként tartják, és a csüngő tippanfüvet is egynyáriként árulják. Ezeket most, az első fagyok után nyugodtan komposztálhatod.
A másik három fagytűrő évelő. A kerek repkény az RHS skáláján -20 és -15 °C közötti fagyot is elvisel, a lizinka és a borostyán -15 és -10 °C közöttit. A balkonládában a gyökérlabda jobban átfagy, mint a kertben, ezért a ládát a fal mellé, széltől védett helyre húzd. Ha a teleltetésről bővebben olvasnál, a balkonnövények téli tárolásáról külön útmutatót találsz.
Ősszel a kerek repkényt tőosztással szaporíthatod is: egy erős tövet szedj szét két-három részre, és ültesd őket külön cserepekbe. A lizinkát az RHS tavaszi hajtásdugványozással szaporítja.
Mikor ültesd a következő ládát?
A két fagyérzékeny csüngő növény akkor kerülhet ki, amikor elmúltak a tavaszi fagyok. A népi hagyomány a május 12-14. közötti Pongrác, Szervác és Bonifác napját nevezi fagyosszenteknek; a Pallas Nagy Lexikona már a 19. század végén megjegyezte, hogy a májusi fagyok nem ragaszkodnak pontosan ezekhez a napokhoz, de a fiatal növények ilyenkor a legérzékenyebbek. Ha a dichondrát magról nevelnéd, a wisconsini útmutató az utolsó fagy előtt kb. 12 héttel javasolja a vetést, ami a május közepi kiültetéshez február második felét jelenti. A magnak kb. 24 °C kell és párás levegő, és 1-2 hét alatt kel ki.
Ha nem akarsz minden tavasszal elölről kezdeni, a láda elejére a három évelő közül tegyél egyet-kettőt: északias fekvésnél a borostyánt, keleti vagy nyugati erkélyen a lizinkát vagy a kerek repkényt. Ezek maradnak a váz, és tavasszal csak a dichondrát vagy a tippanfüvet ülteted melléjük oda, ahol délelőtt vagy délután legalább néhány órát süt a nap.
Források: atlas.centrum.cz, hort.extension.wisc.edu
