Szinte mindenki látta már a trükköt a közösségi oldalakon: a dobozos üdítő kinyitása után a nyitófület elfordítják, a lyukába dugják a szívószálat, és az így nem úszik fel a szénsavas italban. A videók alatt rendre megjelenik a kommentár, hogy „erre tervezték”. A trükk valóban működik, a lyuk viszont nem a szívószál miatt került a fülre.
A letéphető gyűrűtől a rajta maradó fülig
A dobozos italokat az 1960-as évekig konzervnyitóval kellett kilyukasztani. Az amerikai Ermal Fraze találta ki a nyitófület, amelyet szegeccsel rögzítettek a doboz tetejére, és egy gyűrűvel lehetett letépni. A gyűrűbe az ujjunkat dugtuk, így egy mozdulattal kinyílt a doboz. A találmány gyorsan elterjedt, a hetvenes évekre szinte minden doboz így nyílt.
A letépett gyűrűk azonban mindenhol ott hevertek: strandokon, parkokban, utak szélén. Az éles fém elvágta a mezítlábas emberek talpát, és a Journal of the American Medical Association 1976-ban arról is beszámolt, hogy gyerekek nyelték le a dobozba esett darabokat. A megoldást Daniel Cudzik, a Reynolds Metals mérnöke dolgozta ki: 1975-ben jelent meg a dobozon maradó nyitófül, amely ma is minden doboz tetején ott van.
Akkor mire való a lyuk?
A mai fülön lévő lyuk a régi gyűrű öröksége. Ma is az ujjunkkal emeljük meg a fület, és a nyílás alá könnyebb bedugni a körmünket vagy az ujjbegyünket, mint egy tömör lemez alá. Az amerikai Mashed összefoglalója szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a gyártók szívószáltartónak szánták volna. Valószínűbb, hogy a kialakítás a gyűrűs dizájnból maradt meg, és van egy gyakorlati oka is: egy lyukas fül kevesebb alumíniumot igényel, ami milliárdnyi doboznál már komoly anyag- és súlymegtakarítás.
A fül egyébként egy kis emelő: a szegecs a forgáspont, a fül vége lenyomja a doboz előre bevágott részét, ami így befelé hajlik, és kinyílik a doboz. Ezért nem kell nagy erő hozzá, és ezért nem kerül a fémdarab az italba.
A szívószálas trükk így működik
- Nyisd ki a dobozt a szokásos módon.
- Fordítsd el a fület 180 fokkal, hogy a lyuka a nyílás fölé kerüljön.
- Dugd át a szívószálat a lyukon a nyílásba: a fül megtartja, és a szénsav nem tolja fel.
Papírszívószálnál különösen hasznos, mert az könnyebb, és hamarabb felúszik. A doboz pereme és a fül ráadásul így nem ér a szádhoz.
És miért domború a doboz alja?
Ha már a doboznál tartunk, a másik „rejtélyes” részlete az alja. A dobozos üdítő alja befelé ívelt kupola, nem lapos, és ennek is mérnöki oka van. A szénsavas ital belülről nyomja a dobozt, egy hűtött dobozban is több bar a nyomás, melegben pedig még nagyobb. A lapos fenék ettől kidomborodna, a doboz billegne, és könnyebben szétnyílna.
A befelé hajló kupola ugyanúgy viselkedik, mint egy boltív: a nyomást egyenletesen elosztja a peremen, így sokkal vékonyabb alumíniumból is elég erős. A peremnek köszönhetően a dobozok egymásra rakva sem csúsznak le egymásról. Egy mai doboz fala vékonyabb egy papírlapnál, mégis kibírja a szállítást, mert a forma végzi a munka nagyját, nem az anyag vastagsága.
Mi legyen a dobozzal, ha kiürült?
Magyarországon 2024. január 1-je óta működik a kötelező visszaváltási rendszer, a fém italosdobozokért is 50 forint betétdíj jár. Az automaták a dobozon lévő vonalkódot és jelölést olvassák be, ezért a dobozt ne nyomd laposra, és a fület se tépd le, maradjon egyben. A fül ugyanabból az alumíniumból készül, mint a doboz, külön gyűjtögetni nincs értelme, a dobozzal együtt kerül újrahasznosításra.
Az alumínium az egyik legjobban újrahasznosítható anyag, a természetben viszont rendkívül lassan bomlik el, ahogy azt a lebomlási időket összegző cikkünk is mutatja. Ha szereted az ilyen hétköznapi rejtélyeket, azt is megnéztük, miért recés egyes pénzérmék széle, és hogy mire jó egy darab alufólia a falon.
Források: Wikipedia: Tab (beverage can), mashed.com
