Ugrás a tartalomra
Érdekességek

Szilvafát ültetett a kertjében, aztán valami keménybe ütközött az ásója: 1700 éves titok került elő a földből

Szilvafát ültetett egy szerb gazda, és egy 1700 éves római sírboltba ütközött az ásója

1895-ben egy Belgrád melletti faluban, Brestovikban, Vukašin Milosavljević gazda szilvacsemetéket ültetett a gyümölcsösében, amikor az ásója egy boltív tetejébe ütközött. A föld alól egy háromhelyiséges római sírbolt került elő, amelyet nagyjából Kr. u. 300 körül építettek, és ma Szerbia egyik legértékesebb ókori emlékeként tartanak számon. A történetet most egy szerb portál idézte fel, és ismét sokan olvassák, a sírbolt története azonban máig vitatott, és ez a vita a kerítésen túlra, egészen az egyházig vezet.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

A Duna-parti falu Belgrád keleti szélén, Grocka községben fekszik, az utolsó hivatalos adatok szerint alig ezer lakossal. A sírbolt a falu temetője mellett, egy domboldalba vájva áll. A helyiek ma is Vukašin templomának hívják, a földet ásó gazda keresztneve után.

Ez is érdekelhet4430 mAh-s akkumulátort kaphat az iPhone 18, nagyobbat, mint a Pro változat
A Duna Brestoviknál, Belgrádtól keletre
A Duna Brestoviknál. A legenda szerint itt vetette partra a folyó két vértanú koporsóját. Fotó: Bjoertvedt / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

1. Így került elő az ásó alól

A Wikipedia szerb forrásokra hivatkozó szócikke szerint a telek tulajdonosa a szilvás gyümölcsösben ültetett csemetéket, és az ásója váratlanul a sírbolt boltívébe ütközött. A gazda nem temette vissza a lyukat, hanem értesítette a hatóságokat. 1895 szeptemberében a belgrádi Nemzeti Múzeum kurátora, Mihailo Valtrović utazott a helyszínre, akit a szerb régészet megalapítójaként tartanak számon. Ő tárta fel a teljes építményt.

Hirdetés

Valtrović a feltárás után úgy fogalmazott, hogy a sírbolt az ókor egyik legértékesebb emléke, nemcsak Belgrádban, hanem egész Szerbiában. A szócikk szerint ez volt az első többhelyiséges ókori sírbolt, amelyet Belgrád területén találtak.

Az egész felfedezés egy hétköznapi kerti munkának köszönhető: ha a gazda egy méterrel arrébb ülteti a fát, a sírbolt talán ma is a föld alatt lenne.

A régészek azóta is mondják, hogy a környező dombokban további sírok lehetnek. A szócikk szerint a helyiek is erről mesélnek, de a sírbolton kívül soha nem végeztek régészeti kutatást a környéken.

Hasonló véletlen leletekről nálunk is írtunk már: egy férfi összenyomott konzervdoboznak hitte a földön talált fémet, amelyről később kiderült, hogy 3000 éves.

2. Mit rejtett a három helyiség?

A sírboltot zúzott kőből, folyami kavicsból és téglából építették, a köveket vulkáni homokkal kevert mészhabarcs köti össze. Egy nagyjából négyméteres, a domboldalba vágott bejárati folyosón lehet megközelíteni. A tájolása kelet-nyugati, a bejárat keleten van.

Hirdetés

Az építmény három helyiségből áll. Az előcsarnokot négy pillér választja el a bejárattól, a padlóját hatszögletű téglák borítják. Innen ajtó és lépcső vezet a középső terembe, amelynek két oldalán egy-egy félkör alakú fülke, apszis nyílik. A harmadik, téglalap alakú helyiség a sírkamra, félkupolás téglaboltozattal, teljesen a domb belsejében. Az előcsarnok és a középső terem részben a föld felett látszik.

Az 1955-ös ásatások kiderítették, hogy a sírkamra a legrégebbi rész, a másik két helyiséget később építették hozzá. A sírkamrában eredetileg három falazott szarkofág állt. 1895-ben kettőt találtak meg, az egyiket női sírként azonosították, így a kutatók szerint egy férfi, egy nő és egy gyermek családi sírboltja lehetett.

A középső teremben márványszobrok álltak: két gyászoló fiút ábrázoló halálgéniusz, egy talapzaton ülő szomorú Ámor, és két fekvő oroszlán, amely a sírkamrát őrizte. Az egyik apszisban egy életnagyságú, fej nélküli római katona szobra és egy katonai öltözetű mellszobor volt, ami arra utal, hogy egy katonai parancsnok vagy magas rangú tisztviselő nyugodhatott itt.

Ma mind a három helyiség üres: a szarkofágokat és a szobrokat még a felfedezés után elhordták, vagy nyomuk veszett.

A szobrok egy részéről fényképes dokumentáció maradt fenn a belgrádi műemlékvédelmi hivatalnál, a szerb kutatók ezek alapján elemzik ma is a sírbolt szobrászati díszítését.

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

3. A freskók, amilyet sehol máshol nem találtak Szerbiában

A középső terem falfestményei mára teljesen elhalványultak, a sírkamráé viszont részben ma is látható, legjobb állapotban a falakon és a mennyezeten. Geometrikus mintákat, növényeket, állatokat, halakat és vízimadarakat festettek okkerrel, cinóberrel, kékkel, zölddel, barnával és vörössel. A nyugati falon emberi alakok sejthetők, a kutatók szerint valószínűleg az itt eltemetett családtagok.

Hirdetés

A belgrádi Régészeti Intézet kutatóinak tanulmánya szerint a sírkamra festett díszítésében olyan térábrázolás látható, amilyet a mai Szerbia területén csak ebben a sírboltban találtak. A szerb kulturális örökséget bemutató háromdimenziós adatbázis szerint a sírbolt késő 4. vagy kora 5. századi, és valószínűleg egy közeli birtokkal rendelkező gazdag családé volt. A források tehát néhány évtizedben eltérnek, a Wikipedia Kr. u. 300 körüli építést ír.

A legnagyobb veszély a nedvesség: a festett vakolat emiatt pereg le a falakról. A szerbiai műemlékvédelmi intézet 2016-ban kezdte el kidolgozni a megmentés tervét, és több intézmény közös projektje 2020 januárjában fejeződött be.

Arról, hogy a régi kőépületekben mennyire más volt a fűtés és a hőszigetelés, a Bázelben szinte épen előkerült középkori padlófűtés kapcsán is írtunk.

4. A legenda a Dunába vetett két vértanúról

A sírbolthoz egy egyházi legenda is kapcsolódik. Az 5. századi hagiográfia szerint Hermülosz keresztény diakónust bebörtönözték, és megtérítette őrét, Sztratonikoszt. Licinius császár idején, aki Konstantinnal szembefordulva ismét betiltotta a kereszténységet, mindkettőjüket megkínozták, egy koporsóba zárták, és élve a Dunába vetették a szingidunumi erőd alatt, 314 vagy 315 körül.

Hirdetés

A legenda szerint a koporsót a folyó nagyjából 18 sztadionnal lejjebb, a mai Brestovik közelében vetette partra, és a helyi keresztények itt, a téglasírboltban temették el őket. A Szerb Ortodox Egyház szentként tiszteli mindkettőjüket, ünnepük január 26.

A régészek szerint azonban semmi nem utal arra, hogy keresztény sírról lenne szó. A távolság sem stimmel: 18 sztadion alig több három kilométernél, Brestovik viszont ennél jóval messzebb van a belgrádi erődtől. A szakértők klasszikus családi mauzóleumnak tartják, egy előkelő arisztokrata család sírhelyének, akinek tagja talán Szingidunum közigazgatásában töltött be magas tisztséget.

A vita nem csak elméleti: 2014-ben helyi papok és hívek engedély nélkül vonultak be a sírboltba ikonokkal, gyertyákkal és virágokkal, és ezzel részben megrongálták az emléket.

Az egyház 2016-ban templomot akart építeni a sírbolt fölé, és meg akarta vásárolni a telket, a tulajdonosok azonban nem adták el. A műemlékvédelmi intézet közölte, hogy az engedélye nélkül semmi nem épülhet a sírbolt fölé. Grocka község végül kiadta az építési engedélyt egy templomra, de nem a sírbolt helyére.

Hirdetés

5. Videón is megnézheted

A szerb közszolgálati televízió ismeretterjesztő sorozata bevitte a kamerát a sírbolt belsejébe is. A videó szerb nyelvű, de a felvételeken jól látszanak a helyiségek és a megmaradt freskók.

6. Mi lesz a sírbolttal?

A sírboltot 1905-ben konzerválták először, 1948. február 12-én pedig kiemelt jelentőségű műemlékké nyilvánították. 1964-ben nyitották meg a látogatók előtt, akkor építették a domboldalba a kőlépcsőt. Az állami kulturális örökség részévé 1979-ben vált.

Hirdetés

A szócikk szerint az épület viszonylag jó állapotban van, a freskókat azonban a nedvesség továbbra is fenyegeti. A látogatók jelenleg magánterületen keresztül jutnak el a bejárathoz, ezért a tervek szerint az utat áthelyezik, új kaput, utat, táblákat, padokat és növényzetet kap a környék.

Felmerült az is, hogy a sírboltot a Római Birodalom dunai limesének nemzetközi világörökségi jelölésébe is bevonják, amelynek a belgrádi erőd és a közeli Viminacium is része.

Ha a régészeti érdekességek vonzanak, olvasd el azt is, hogyan bukkantak egy 1596-os csatatér keresése közben 3000 éves bronzkincsre.

7. Mit tanulhat ebből a kertész?

A brestoviki történet nem egyedi: sok régészeti lelet nem ásatáson, hanem szántás, építkezés vagy kerti munka közben kerül elő. Ha ültetés közben falazatba, téglába, csontba vagy cserépdarabokba ütközöl, ne áss tovább, ne vidd el a darabokat, és szólj a legközelebbi múzeumnak vagy az önkormányzatnak. A brestoviki gazda is így tett, és ennek köszönhető, hogy a sírbolt ma is áll.

Hirdetés

Az ősszel ültetett gyümölcsfa egyébként a legjobb választás: a gyökerek még a tél előtt megkapaszkodnak. Arról, hogy hogyan ültess gyümölcsfát ősszel, részletes útmutatónk is van.

A szilva különösen hálás gyümölcsfa: jól bírja a hideget, és a legtöbb fajtája néhány év alatt termőre fordul. A gödröt legalább 60 centi mélyre és szélesre ásd, így a gyökerek laza földben indulhatnak.

Ültetés előtt azt is gondold végig, hogy a fa ne kerüljön túl közel a házhoz. Ennyi távolságot tarts a gyümölcsfa és a ház, illetve a telekhatár között, hogy később ne legyen belőle vita a szomszéddal.

A brestoviki sírbolt kérdései közül sok máig nyitott: nem tudni biztosan, kié volt, hová lettek a szobrok, és rejtenek-e még sírokat a környező dombok.

A régi idők rejtélyei közül pedig van, amire máig nincs válasz: ezt a történelmi rejtélyt évszázadok óta kutatják, mégsem tudni az igazságot.

Források: Wikipedia: Roman tomb, Brestovik, Srbija 3D: Roman Crypt, Brestovik, Belgrádi Régészeti Intézet: Architectural Space in the Wall Painting of the Roman Tomb in Brestovik

Következő cikkSoha nem használták: 6500 éves kőbaltát találtak egy toszkán termálforrás fölötti barlangbanElolvasom ›
Hirdetés
Ajánló
Hirdetés
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet