Október közepén a málnasor nem a kert legszebb része. A nyári vesszők barnák és rostosak, a levelek sárgulnak, a fiatal hajtások pedig ott állnak köztük zöld, sima kérgükkel. Egy norvég kertészeti oldal, a houz.no szerint ilyenkor van egy szűk ablak, amikor a metszés eldönti a jövő évi termést.
A cikk szerint aki ezt elhalasztja, közel felére eső terméssel számolhat. Ezt a számot óvatosan kezeld: a norvég írás nem hivatkozik mérésre, és sem a brit RHS, sem a hazai szaklapok nem adnak ilyen arányt. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a letermett vesszőket el kell távolítani, és nem mindegy, mikor.
Mi történik a tő alatt ősszel?
A norvég szerző magyarázata egyszerű. A málna tél előtt a gyökereiben és a vesszők tövében raktároz szénhidrátot. Ha a letermett, öreg vesszők lekerülnek, több marad a fiatal hajtásoknak, amelyek jövőre teremnek. Ha viszont hidegben, nedves talajon vágsz, a sebek lassan gyógyulnak, és a gombáknak ez kapóra jön.
A hazai Agrofórum szakcikke a betegségek felől közelít: a letermett vesszőket azért kell mielőbb kivágni, hogy a rajtuk lévő kórokozók ne fertőzzék a fiatal hajtásokat. Ha egy évben szokatlanul gyenge volt a málnatermés, az egyik első gyanúsított a sűrű, beteg vesszőkkel teli sor.
Előbb nézd meg, melyik málnád van
A két típus egészen másként viselkedik. A nyári, egyszer termő málna (például a ‘Glen Ample’, a ‘Malling Promise’ vagy a hazai ‘Fertődi Zamatos’) az előző évben nőtt vesszőkön hoz termést, és ezek a vesszők szüret után elhalnak. Az őszi, sarjon termő fajták (például a ‘Polka’, az ‘Autumn Bliss’ vagy a ‘Heritage’) az idei hajtásokon teremnek, nyár végétől fagyig.
| Típus | Mit vágsz | Mikor (hazai források szerint) |
|---|---|---|
| Nyári, egyszer termő | A letermett, barna vesszőket tőből; a fiatal hajtásokból folyóméterenként 8-10 erőset hagysz | Szüret után azonnal (július-augusztus); ha elmaradt, ősszel, fagyok előtt |
| Őszi, csak őszi termésre | Minden vesszőt a talaj szintjén | Lombhullás után, vagy tél végén, kora tavasszal |
| Őszi, kétszeri termésre | Februárban folyóméterenként 6-8 erős vesszőnek csak a letermett csúcsát; nyári szüret után ezeket is tőből | Február, majd a nyári szüret után |
A kétszeri termés módszerét a brit RHS írja le. Lényege, hogy néhány őszi vesszőt nem vágsz tőből, ezek a következő nyáron még egyszer teremnek, közben az új sarjak hozzák az őszi termést.
A norvég „kritikus hét” és a magyar naptár
A houz.no Norvégia nagy részére a 41-42. hetet tartja a legjobbnak, ez idén nagyjából október 5. és 18. közé esik. Északon és a hegyekben egy héttel korábbra, az enyhe partvidéken akár a 43. hétig tolják. A cél mindenhol ugyanaz: a munka legyen kész az első kemény fagy előtt, amíg a talaj még nem fagyott és nem sáros.
Nálunk a nyári málna jóval korábban, többnyire júliusban letermi, ezért az Agroinform, az Agrofórum és az RHS is azt írja: a letermett vesszőt rögtön szüret után vágd ki. Az október így a magyar kertben főleg a pótlás ideje, ha nyáron elmaradt, illetve az őszi fajtáké, amelyeknél lombhullás után jöhet a tőből vágás. Az Agroinform száraz, fagymentes időt ajánl, mert így gyorsabban zárnak a sebek. Jó alkalom erre ugyanaz a hétvége, amikor az utolsó fűnyírást is elintézed.
Így menj végig a soron
- Éles, tiszta metszőollót használj, a vastagabb vesszőhöz kis fűrészt. Ha volt gombás betegség a sorban, a norvég cikk szerint töröld le alkohollal a pengét a tövek között.
- Válogasd szét a vesszőket: az idén termett barna, rostos és merev, az idei hajtás zöld, sima és hajlékony.
- A letermett vesszőt a talaj fölött 1-2 centivel vágd el. Csonkot ne hagyj, abban telelnek a kórokozók.
- A fiatal hajtások közül is szedd ki a vékonyakat, sérülteket. Nyári málnánál folyóméterenként 8-10 erőset hagyj (a norvég cikk 8-12-t említ, sövényes sornál).
- Egyenletesen oszd el őket, és lazán kösd a huzalhoz, hogy fény és levegő érje őket.
Aki csinálta már, tudja: a legtöbb időt nem a vágás viszi el, hanem a válogatás. Egy sűrű sorban a barna és a zöld vessző összeér, és csak lehajolva, tövenként haladva látod, melyik melyik. Ezt a részt ne kapkodd.

Hova kerüljön a levágott vessző?
Ha a vessző egészséges, aprítva mehet a komposztba. A foltos, penészes, kártevő rágta darabot viszont a norvég és a hazai források is kiveszik a körforgásból. A Gazdabolt összefoglalója két gyakori vesszőbetegséget emel ki: a didimellás vesszőfoltosságnál a fiatal vesszőkön, a rügyek alatt ovális, lilás foltok jelennek meg, amelyek később szürkülnek, és apró fekete termőtestek látszanak rajtuk. A leptoszfériás betegség jellemzően az alsó 50 centin okoz sötét, kormosnak tűnő foltokat.
Kapcsolódó cikkeink
Az ilyen vesszőt ne tedd a komposztba. A régi tanács az elégetés volt, ma viszont a kerti hulladék égetését sok településen tiltja vagy szigorúan korlátozza a helyi szabály, ezért nézd meg az önkormányzatod rendeletét, vagy add le zöldhulladékként. A kert többi részén nyugodtan maradhat az avar, a málnasor alól viszont a beteg levél- és vesszőmaradékot szedd össze.
Ellenőrzőlista a hétvégére
- Minden letermett vessző tőből kivágva
- Fiatal hajtások ritkítva, egyenletesen elosztva
- Vesszők lazán felkötve a huzalra
- A sor alja megtisztítva a vesszőktől és a beteg levelektől
- Az első fagy után vékony komposzt- vagy lombtakarás a tövekre
- A metszés dátuma felírva, jövőre ehhez mérheted magad
Az őszi fajtáknál a norvég cikk szerint mindkét időpont működik, mindegyiknek megvan az előnye: az októberi tőből vágás kevesebb áttelelő kártevőt hagy a sorban, a tavaszi pedig valamivel több téli védelmet ad ott, ahol nem lehet számítani hótakaróra. Tavasszal a sor mellé szórt fahamuval mértékkel bánj, és ha végeztél a málnával, a következő hétvégén jöhet a fügefa téli takarása.
Forrás: houz.no




