A bevont 1 és 2 forintosok ma már nem fizetőeszközök, és 2013. február 28. óta a jegybank sem váltja be őket, így legfeljebb gyűjtői értékük van, ami a hatalmas példányszám miatt a legtöbb darabnál csekély. A fiókban lapuló régi aprópénz többsége csak emlék, egy-két különleges kiadásért viszont már árverésen is komoly összeget kínáltak.
Sok családban ma is őriznek egy befőttesüvegnyi egy- és kétforintost, régi húszast vagy ezüstszínű ötforintost. Hogy ezek mennyit érnek, azt három dolog dönti el: hány darab készült belőlük, milyen állapotban vannak, és van-e rajtuk valami különleges, például verési hiba.
Ez is érdekelhetSzinte épen került elő egy középkori padlófűtés Bázelben: így melegítették a kolostor ebédlőjétMikor tűnt el az 1 és 2 forintos?
A Magyar Nemzeti Bank 10/2007-es rendelete alapján az 1 és 2 forintos érméket 2008. március 1-jén vonták be. A jegybank addig összesen közel kétmilliárd darabot, nagyjából ötezer tonnányit bocsátott ki belőlük. Az utolsó nap, amikor még fizetni lehetett velük, 2008. február 29. volt.
Az okot a jegybank is megnevezte: a két címlet vásárlóértéke annyira lecsökkent, hogy az emberek egyre kevésbé használták, sokan a pénztárnál hagyták vagy befőttesüvegben gyűjtötték. Közben az előállításuk már 2-6 forintba került darabonként, vagyis többe, mint amennyit értek.
Az 1 és 2 forintos érméket 2008. március 1-jén vonták be, és 2013. február 28. óta a jegybank sem váltja be őket.
A törvény öt év átváltási időt biztosított. A bevont érméket a jegybank budapesti lakossági pénztárában, a Kiss Ernő utcában, valamint egyes bankok és posták kijelölt fiókjaiban lehetett díjmentesen beváltani, címletek szerint szétválogatva. A határidő előtti utolsó napokon sorok álltak a jegybank pénztáránál.
Az MNB 2012 novemberi jelentése szerint a vissza nem váltott 1 és 2 forintosok együttes értéke akkor még közel 2,2 milliárd forint volt. Ennek nagy része azóta is fiókokban, perselyekben és befőttesüvegekben lapul, és névértéken már senki nem váltja be.
A fillérek is így tűntek el
Az 1 és 2 forintos nem az első címlet volt, amelyet búcsúztattak. Az MNB bevont érmékről vezetett listája szerint a forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be, és az akkor kibocsátott érmék egy része több mint 30 évig forgalomban maradt. Az 1 és 2 forintos címlet is 1946 óta létezett, vagyis közel 62 évig volt része a pénzrendszernek, mire 2008-ban búcsúztatták. A 2 és 5 filléres 1992. szeptember 30-án tűnt el, a 10 filléres 1996 júniusában, a 20 filléres 1996 szeptemberében.
Az utolsó fillér az 50 filléres volt, amely 1948-tól 1999. szeptember 30-ig volt forgalomban. Az Index akkori cikke szerint a nagyjából 300 millió forgalomban lévő 50 filléresből 2000 február végéig kevesebb mint 2 millió darabot váltottak vissza. A régi, 1946-os sorozatú 5 forintost már 1995. június 30-án bevonták, a mai, kócsagos 5 forintos ennek utódja.
Az utolsó fillért, az 50 fillérest 1999. szeptember 30-án vonták be, a 300 millió darabból alig 2 milliót váltottak vissza.
Az MNB közlése szerint a bevont érméket a jegybank ma már egyik esetben sem váltja át törvényes fizetőeszközre. Ezek az érmék tehát csak a gyűjtők szemében érnek valamit. Az Index szerint a filléresek és a régi érmesor bevonása összesen 2,15 milliárd forint nyereséget hozott a jegybanknak.
Hova lett a begyűjtött érme?
A visszaváltott pénz nem tűnt el nyomtalanul. 2009-ben a jegybank 1330 tonna begyűjtött 1 és 2 forintost értékesített, a bevétel nagyjából 1,2 milliárd forint volt. A bevonás egyszeri költségét az MNB 2007-ben legfeljebb 200 millió forintra becsülte, az éves megtakarítást pedig 3-4 milliárd forintra.

Eltűnik az 5 és a 10 forintos is?
Időről időre felröppen, hogy a következő az 5 forintos lesz. A Telex összefoglalója szerint 2022 augusztusában egy országgyűlési képviselő határozati javaslatban kezdeményezte az ötforintosok kivezetését, és a Népszabadság már 1996-ban arról írt, hogy sokan búcsút mondanának neki. A Pénzcentrum 2024-es összefoglalója szerint azonban a jegybank úgy látja, hogy az 5 forintosok aktívan részt vesznek a készpénzforgalomban, nem tűnnek el a forgalomból úgy, ahogy az 1 és 2 forintosok a bevonás előtt. Ezért jelenleg sem az 5 forintos, sem a nagyobb címletek bevonása nincs napirenden.
Az MNB forintfüzete szerint az 5 forintos aranysárga rézötvözetből készül, nagy kócsag látható rajta, 21,2 milliméter átmérőjű és 4,2 gramm. Az 50 forintos ezüstfehér réz-nikkel ötvözetből készül, kerecsensólyom díszíti, 27,4 milliméteres és 7,7 grammos.
Olvasd el ezt is: Ne dobd ki a régi magnókazettákat: van köztük, ami milliókat érhet
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
A 200 forintos bankjegyből érme lett, a 100 forintos anyaga is megváltozott
2009. június 15-én került forgalomba a kétfémes 200 forintos érme, a zöld 200 forintos bankjegy pedig november 15-ig maradt forgalomban. Az érme külső, sárga része réz, nikkel és cink ötvözete, a belső, ezüstszínű része réz és nikkel ötvözete.
A bevezetéskor a jegybank jótékony árverést is rendezett: 20 sorszámozott készletet bocsátott kalapács alá, mindegyikben a 200 forintos érme egy arany, egy ezüst és egy normál kivitelű próbaveretével. A kikiáltási ár 200 ezer forint volt készletenként.

A 100 forintos érme 2019. október 1-jétől változatlan képpel, de más anyagból készül. Az MNB tájékoztatója szerint a régi érme külső gyűrűje nikkellel bevont acél volt, az újé rézötvözet. A régi, acélgyűrűs 100 forintosok továbbra is forgalomban maradtak, így ma mindkettő a pénztárcákban van.

Mitől lehet értékes egy érme?
Az érme értékét elsősorban az állapota dönti el. Ugyanannak az érmének a kopott, karcos példánya a töredékét éri annak, amelyet évtizedekig gondosan őriztek. Ezért ne tisztítsd, ne súrold a régi érmét: a fényesre polírozott darab a gyűjtők szemében veszít az értékéből. Ugyanez igaz a régi bögrékre és más gyűjtői tárgyakra is.
A gyűjtők a verési hibás darabokat keresik a legjobban: elcsúszott belső mag a kétfémes érméken, duplázódott felirat, rossz helyre került minta. Az ilyen érmék ára a hiba látványosságától és az állapottól függ. A legtöbb ilyen „hibáról” viszont kiderül, hogy csak kopás vagy utólagos sérülés.
A régi forintérmék többsége csak névértéket ér, a ritka, hibás vagy kis példányszámú darabokért viszont komoly összeget is fizetnek.
Az MNB évről évre bocsát ki emlékérméket, a forint 70. születésnapjára, 2016. augusztus 1-jén például az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozatát is. Az emlékérméknél a kibocsátott példányszám a döntő: minél kevesebb készült, annál többet érhet. A dísztokjában, bontatlanul megőrzött darab mindig többet ér, mint a forgalomból kivett, a nemesfém érméknél pedig a fém aktuális ára is számít. A régebbi, pengős és koronás érmék külön gyűjtési terület, ott az évszám, a verdejel és a fémtartalom számít a legtöbbet.
Hogyan deríthető ki, mennyit ér?
- Nézd meg az évszámot és a verdejelet, és keress rá egy érmekatalógusban.
- Ne a meghirdetett árakat nézd, hanem azt, hogy mennyiért keltek el valóban hasonló állapotú darabok.
- Komolyabb gyanúnál vidd el egy numizmatikushoz vagy egy aukciósházhoz értékbecslésre.
Ha a régi pénz sérült, az sem baj: az MNB a nehezen felismerhető vagy sérült bankjegyet és érmét névértéken átváltja, ha a valódisága és a névértéke kétséget kizáróan megállapítható. Ez persze csak a még átváltható címletekre vonatkozik, az 1 és 2 forintosokra már nem.
Ha nem vagy gyűjtő, a teljes gyűjteményt egyben is el lehet adni, de akkor könnyen elúszhat egy-egy értékes darab. Jobb előbb átnézni, ugyanúgy, ahogy a régi bakelitlemezeknél is ajánlott.
A vitrinben álló régi étkészletek között is van, ami ma is sokat ér.
Mi lapul még a fiókban?
A régi pénz mellett sokszor más is előkerül, amiért a gyűjtők fizetnek. A régi VHS-kazetták között is akad keresett darab.
A padláson felejtett régi lemezjátszóknak is van piaca.
Kapcsolódó cikkeink
A régi elektronikában arany is lehet
A fiókban porosodó régi telefonok és laptopok sem értéktelenek: a régi elektronikában lévő aranyról is írtunk, svájci kutatók húsz régi számítógép alaplapjából 450 milligramm aranyat nyertek ki.
Ehhez kapcsolódik: Időkapszula került elő egy családi farmon
A legtöbb dobozból valószínűleg csak néhány száz forintnyi emlék kerül elő. De mielőtt kidobod, egy délután átnézni bőven megéri, mert egyetlen jó évszám vagy egy szokatlan hiba sokszorosát érheti a névértékének.
Források: 10/2007. (X. 1.) MNB rendelet, MNB forintfüzet, MNB: új alapanyagú 100 forintos
Hogy tetszett a cikk?
















