Egy sváb vendég visszaküldte az ebédjét egy étteremben, mert a hasábburgonya és a hús barna mártásban úszott, ő pedig szárazon kérte volna. A szakács kijött hozzá az asztalhoz, és egyetlen mondattal magyarázta meg, miért készült így az étel, a vita pedig a lap olvasóit is két táborra osztotta.
A történetet a Schwäbische Zeitung olvasói levelei között közölte, miután a lap megkérdezte az olvasóit, mit gondolnak a mártással leöntött rántott húsról és sült krumpliról. A szakács magyarázata az volt, hogy a fiatalok így eszik. A vendég erre azt felelte, hogy ezt ne tegyék kötelezővé minden vendégnek.
Ez is érdekelhet10 bizarr karácsonyi étel Európából, amit a magyarok többsége még megkóstolni sem merneMi történt az étteremben?
Thomas Schurer egy grilltálat rendelt hasábburgonyával egy olyan étteremben, ahová rendszeresen jár. Amikor kihozták az ételt, a krumpli barna mártásban úszott. Schurer visszaküldte a tányért, a felszolgáló pedig a lap szerint megdöbbent. Nem sokkal később a szakács is megjelent az asztalnál, hogy elmondja: a fiatalabb vendégek így kérik.
Schurer a levelében „abszolút tilosnak” nevezte, ha a panírozott szeletet és a sült krumplit mártással öntik le, és úgy véli, a szokás az 1990-es években terjedt el a fiatalok körében. A panír lényege, hogy ropogós legyen, a mártás viszont gyorsan elázza.

Miért kerül egyáltalán mártás a szeletre?
A svábok konyhájában a mártás nem mellékszereplő. A lap szerint a mártásos spätzle, vagyis a galuskaszerű tészta igazi klasszikus, amely gyerekzsúron, falusi ünnepen, egyesületi rendezvényen és a hentesboltok déli menüjében is ott van. Sok vendéglő étlapján a rántott szelet is spätzlével és mártással szerepel.
Innen már csak egy lépés, hogy a mártás a krumplira és a húsra is rákerüljön. A német konyhában ráadásul több szeletfajta eleve mártással készül: a vadász szeletet gombamártással, a tejszínes szeletet tejszínes mártással tálalják. Ezeknél a mártás része az ételnek, a vita a klasszikus, panírozott szelet körül van.
Ezt se hagyd ki: Sokan megdöbbennek, amikor meglátják, hogyan mosogatnak a britek: a tányérokat sem öblítik le
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Mit mondtak a többiek?
Schurer nem maradt egyedül. A winnendeni Steff Schmidt, aki magát született württembergiként mutatta be, azt írta, hogy ha a rántott szeletet mártásba mártják, azt ő is visszaküldi. Ezért mindig külön kéri a mártást, hogy ne egy „mártásszármazék” kerüljön a tányérjára.
A sigmaringeni Arwed Weißschuh bevallotta, hogy ebben nem tipikus sváb: a bécsi módra készült szeletet szárazon eszi, sült krumplival és salátával. Ezt a kombinációt ő maga röviden csak „SchniPoSa” néven emlegeti, a Schnitzel, a Pommes és a Salat szavak elejéből. A spätzlét és a gombócot viszont szerinte igenis mártásban úszva kell tálalni.
Több hozzászólónak nem is a mártással volt baja, hanem azzal, hogy kérdezés nélkül kerül rá a ropogós panírra.
A lap az Instagramon is megkérdezte a követőit, és a válaszok vegyesek voltak. Volt, aki a mártásos rántott szeletet a spätzlével együtt is elutasítja, volt, aki csak külön tálkában fogadja el, más egyszerűen mártással szereti. Egy hozzászóló pedig azt írta, hogy semmilyen mártás nem kell, csak egy szelet citrom és sült krumpli, a hús pedig legyen akkora, mint a tányér.

Bécsi szelet csak borjúból lehet
A németeknél nemcsak a mártás, hanem a név is szabályozott kérdés. A német élelmiszerkönyv húsra és húskészítményekre vonatkozó irányelvei szerint a „Wiener Schnitzel” csak borjúhúsból készülhet. Ha sertésből panírozzák, az étlapon „Schnitzel Wiener Art”, vagyis bécsi módra készült szelet a helyes megnevezés. Az osztrák élelmiszerkönyv ugyanezt szabályozza, ott a sertésből készült változat „Wiener Schnitzel vom Schwein” néven szerepelhet.
A hagyományos bécsi szeletet a borjúcomb legjobb részéből, a felsálból vágják, vékonyra klopfolják, panírozzák, és zsírban vagy vajban sütik ki. A klasszikus tálalásnál citromkarika és saláta jár mellé, mártás viszont nem.
Az, hogy mi számít egyáltalán szeletnek, szintén szabályozott. A bajor élelmiszer-biztonsági hivatal (LGL) szerint a német irányelvek a szeletet melegvérű állat, például marha, borjú, sertés vagy baromfi húsából vágott darabként határozzák meg. Az osztrák kereskedelmi kamara útmutatója szerint a darált vagy összepréselt húsból formázott termék az étlapon nem is nevezhető szeletnek. A borjú fogalmát pedig az Európai Unió 2008 óta úgy határozza meg, hogy a vágáskor 8 hónaposnál fiatalabb marha húsa.

Kapcsolódó cikkeink
- 11.19.100 év óta először fedeztek fel új élő macskafajt: a tigrismacska rejtőzködő rokona eddig mindenkit megtévesztett
- 11.18.Egy rejtélyes férfi jelent meg a tévéképernyőkön 1987-ben: a nyomozók azóta sem tudják, ki volt
- 11.18.Egy titokzatos üzenet jelent meg az interneten 2012-ben: máig senki sem tudja, ki állt mögötte
Mit tehetsz, ha nálunk kerülsz ilyen helyzetbe?
Itthon ritkán kerül mártás a rántott húsra, a hagyományos köret a petrezselymes burgonya, a krumplipüré vagy a rizs, mellé savanyúsággal. Egy régi falusi köret, a hagymás tört krumpli is jól illik hozzá. Ha mégis bizonytalan vagy, rendeléskor egyszerűen kérd a mártást külön, ahogy a sváb olvasó is teszi, így elkerülhető a visszaküldés és a kínos jelenet.
Az ételek körüli nemzeti indulatok nem újak, az olaszok például akkor háborodtak fel, amikor kiderült, hol nyit üzletet a KFC Olaszországban.
Ha rendeléskor külön kéred a mártást, mindenki a saját ízlése szerint eheti a szeletet, és senkinek nem kell visszaküldenie.
Otthon a ropogósság a sütésen is múlik: a hasábburgonya akkor marad ropogós, ha nem zsúfoljuk össze a tepsiben vagy a sütőkosárban. A forrólevegős sütőnek is megvannak a korlátai, nem minden étel való bele, erről a légkeveréses fritőzben tilos ételekről szóló cikkben írtunk.
Források: Schwäbische Zeitung, Rechtslupe, LGL Bayern
Következő cikk
Aki ebből a 8 irodalmi kérdésből 8-ra tudja a választ, az nagyon extra tudással rendelkezik!Elolvasom ›















