4. Utca fakockából, London
Londonban a 19. századtól a 20. század elejéig sok utcát nem kővel, hanem fakockákkal burkoltak. Az IanVisits várostörténeti oldal szerint a fa akkor a legkevésbé rossz megoldásnak számított a nagyvárosok utcáin. A korabeli próbák szerint csendesebb volt a kőnél, és a lovak kevésbé sérültek meg rajta.
A legjobbnak az ausztrál jarrahfa bizonyult, mert kemény volt, és nem szívta be a lóvizeletet. 1898-ban külön cég alakult arra, hogy Nyugat-Ausztráliában erdőket vásároljon, és a fát Londonba szállítsa útburkolatnak. Egy 1928-as várostérkép szerint London belső utcáinak jelentős része ekkor még fával volt burkolva.
Amikor a fakockákat felszedték, a lakók egy része egyszerűen hazavitte őket tűzifának.
A fakockás utcákból ma alig maradt valami. A londoni Belvedere Roadon, a London Eye mögött és a Chequer Streeten még látható egy-egy szakasz, esőben viszont kiderül a fa hátránya: nagyon csúszós. A fakocka azért nem tűnt el teljesen: a dél-londoni Colliers Woodban 2016-ban egy utcafelújításkor újra raktak le belőle egy rövid szakaszt. A britek egyéb régi szokásairól a brit mosdók két csapjáról szóló cikkünkben írtunk.
