A légköri folyó egy több ezer kilométer hosszú, de csak néhány száz kilométer széles sáv a levegőben, amely óriási mennyiségű vízgőzt szállít az óceán felől a szárazföld fölé. Egy átlagos légköri folyó annyi vizet visz gőz formájában, mint a Mississippi a torkolatánál, ez nagyjából hétszerese a Duna vízhozamának Budapestnél. Most egy ilyen sáv tart az Atlanti-óceán felől Közép-Európa felé, és az előrejelzések szerint hétfőtől több hullámban hoz esőt Magyarországra.
Tartalomjegyzék
A kifejezés a magyar időjárás-jelentésekben még ritka, az amerikai nyugati parton viszont szinte minden télen hallani róla. Megnéztük, mit tudnak róla a kutatók, mennyi vizet szállít valójában, és mit jelent a kertnek, ha egy ilyen égi folyó a Kárpát-medencéig ér.
Ez is érdekelhetEzért kell lerázni a havat a tujákról és a fenyőkrőlMi az a légköri folyó
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) meghatározása szerint a légköri folyók viszonylag hosszú, keskeny sávok a légkörben, amelyek a trópusokon kívüli vízgőzszállítás nagy részét végzik. Úgy mozognak az időjárási rendszerekkel, mint egy folyó a tájban, csak nem a földön, hanem az alsó légkörben.
Méretük lenyűgöző. A NOAA adatai szerint egy átlagos légköri folyó 400 és 600 kilométer közötti szélességű, a hossza pedig ennek többszöröse, gyakran 1500 kilométernél is több. Jellemzően a mérsékelt övi ciklonok meleg szektorában alakulnak ki: a ciklonok előtt délnyugatról áramló enyhe, nedves levegő húzódik el bennük, ezért érkezésüket gyakran enyhe idő és erős déli szél kíséri.
Az amerikai Földtani Intézet (USGS) összefoglalója szerint ezek a Föld legnagyobb édesvízi folyói. Amikor a vízgőzzel teli levegő elér egy partot vagy hegyvonulatot, felemelkedik, lehűl, és a vízgőz nagy része eső vagy hó formájában hullik ki.
Több vizet szállít, mint a Duna
A legmeglepőbb adat a vízmennyiség. A NOAA szerint egy átlagos légköri folyó nagyjából annyi vízgőzt szállít, mint amennyi víz a Mississippi torkolatán átfolyik. Az amerikai nemzeti parkszolgálat adatai szerint ez másodpercenként körülbelül 16 800 köbméter.
Ehhez képest a Duna átlagos vízhozama Budapestnél körülbelül 2350 köbméter másodpercenként, a torkolatánál, a deltánál pedig nagyjából 6500. Egy átlagos légköri folyó tehát körülbelül hétszer annyi vizet visz, mint amennyi a Dunán Budapestnél átfolyik, és két és félszer annyit, mint amennyit a Duna a Fekete-tengerbe juttat.
Egy erős légköri folyó a NOAA szerint a Mississippi átlagos vízhozamának hét és félszeresét, akár tizenötszörösét is szállíthatja. Ez a budapesti Duna-szakasz vízhozamának nagyjából ötvenszerese, a legerősebbeknél akár százszorosa.
Természetesen ez nem egyszerre hullik le, és nem egyetlen helyen. Az USGS magyarázata szerint a kutatók úgy hasonlítják össze a két folyót, hogy a légköri folyóban áramló vízgőz tömegét átszámolják folyékony víz térfogatára. A vízgőz egy része elpárolog, továbbhalad, vagy csak a hegyek fölött esik ki. Az összevetés mégis jól mutatja, mekkora vízmennyiség mozog ilyenkor a fejünk felett.
Európában is a legnagyobb árvizek mögött állnak
A jelenséget sokáig főleg az amerikai nyugati partról ismerték, de az európai kutatások szerint itt is meghatározó. A Readingi Egyetem kutatói 2011-es tanulmányukban kimutatták, hogy Nagy-Britannia több folyóvidékén az 1970 óta mért tíz legnagyobb téli árvíz mindegyike légköri folyóval esett egybe.
Egy későbbi, egész Európára kiterjedő vizsgálat szerint Nyugat-Európa partvidékén egyes területeken az év tíz legcsapadékosabb napjából nyolc kapcsolódott légköri folyóhoz, és a hatásuk Németországig és Lengyelországig is kimutatható volt. A kutatók klímamodellek alapján azt is vizsgálták, mi várható a jövőben: a modellek a század végére nagyjából kétszer annyi, Nagy-Britanniát érő téli légköri folyót jeleznek, mint az 1979 és 2005 közötti időszakban.
Ennek fizikai oka egyszerű. A melegebb levegő több vízgőzt képes megtartani, nagyjából hét százalékkal többet minden egyes fok melegedéssel. A légköri folyók így a melegedő éghajlatban több vizet szállíthatnak, és nagyobb esőket hozhatnak.
Mit hoz most Magyarországnak
A jelenlegi előrejelzések szerint vasárnap még csak elszórtan esik, hétfőtől azonban egyre nagyobb területen, több hullámban érkezik a csapadék, és kedden, szerdán is folytatódik a borongós, esős idő. A legtöbb eső várhatóan délen, délkeleten és keleten hull, az északnyugati országrészben jóval kevesebb. A déli, délnyugati szél sokfelé élénk, erős lesz, kedd estére a Dunántúlon viharossá is fokozódhat.
Lehűlés nem várható: a nappali csúcshőmérséklet jellemzően 10 és 15 fok között alakul, szerdán délen, délnyugaton helyenként 15 fok fölé is emelkedhet, az éjszakák pedig fagymentesek lesznek. A pontos csapadékmennyiségek és az esetleges figyelmeztetések a HungaroMet előrejelzéseiben követhetők.
A fordulat azért is érdekes, mert az elmúlt hetekben éppen az volt a kérdés, miért kerüli el az eső Magyarországot. A légköri folyó most egy egészen más mintázatot hoz: nyugatias áramlással, enyhe levegővel és tartós csapadékkal.
Kapcsolódó cikkeink
Jó hír a kertnek, vagy baj?
Az USGS szerint a légköri folyókat ötfokozatú skálán osztályozzák, amely a szállított vízgőz mennyiségét és az esemény időtartamát veszi figyelembe. Az alacsonyabb fokozatúak elsősorban hasznosak, a legerősebbek elsősorban veszélyesek. Egy száraz ősz után a mérsékelt, több napra elnyúló eső kifejezetten jót tesz: lassan beszivárog, feltölti a talaj vízkészletét a tél előtt, és a fák, cserjék, évelők nedves talajjal mennek a fagyos időszakba.
Ez különösen az örökzöldeknek fontos, amelyek télen is párologtatnak, ezért decemberben is szükségük lehet öntözésre, ha nem kapnak elég csapadékot. Egy kiadós novemberi eső ezt a munkát most elvégezheti helyettünk.
A gond ott kezdődhet, ahol a víz nem tud elszivárogni. A kiszáradt, kemény talaj az első órákban rosszul veszi fel a csapadékot, a lejtős kertekben és a burkolt felületeken a víz elfolyik. A beázás elkerülésére az eső előtt az ereszcsatornát és a lefolyókat ki kell takarítani a lehullott lomb alól, az esővízgyűjtő hordót pedig üresen kell hagyni, hogy legyen helye a víznek.
A szél a másik kockázat. Viharos széllökések előtt a kerti bútorokat, a cserepeket, a fóliasátor ponyváját és a trambulint rögzíteni kell, a beteg, száraz ágakat pedig, ha még van rá idő, le kell vágni. A vizes talajon a gyepre és az ágyásokra ne lépj rá feleslegesen, mert a nedves föld könnyen tömörödik, ami tavasszal a gyökereknek okoz gondot.
Ha a csapadék egy része hó formájában érkezne a magasabb régiókban, az a kertnek is jót tesz: a hó jobban szigetel, mint gondolnád, és alatta a növények a komoly hideget is túlélik.
Forrás: NOAA (What are atmospheric rivers?), USGS (Rivers in the sky), National Park Service (Mississippi River Facts), Lavers és mtsai.: Winter floods in Britain are connected to atmospheric rivers (Geophysical Research Letters, 2011), Lavers és Villarini (Geophysical Research Letters, 2013), HungaroMet
Következő cikk
10 állat, ami lehet, hogy a kertedben vészeli át a telet, és te nem is tudsz rólaElolvasom ›
.png){kind=link}