Szeptember 29-e, Szent Mihály napja régen az ősz egyik legfontosabb fordulópontja volt. Ekkorra ért véget a betakarítás, hazahajtották a jószágot a legelőről, és ilyenkor figyelték a legjobban, milyen idő várható a következő hónapokban.
Nagyanyáink egyik legismertebb jóslata a fecskékhez kötődik. Ha Mihály napján még itt vannak a fecskék, hosszú és szép ősz jön – tartotta a régi mondás.
Ezt mondja a régi regula
A Kecskeméti Katona József Múzeum összefoglalója szerint a néphit úgy tartotta, hogy ha Szent Mihály itt találja a fecskéket, hosszú és szép őszre lehet számítani.
Az Időkép népi jóslatokat gyűjtő oldala a mondás egy tréfásabb változatát is őrzi: „Ha Szent Mihály napján itt van még a fecske, karácsonyig legelhet a kecske.” Vagyis olyan enyhe lesz az ősz, hogy az állatok még decemberben is kint lehetnek a legelőn.
Miért épp a fecske?
A fecskék a jó idő jelzőmadarai voltak a falusi emberek számára. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint fecskéink hosszú távú vonulók, a telet Afrikában töltik. Augusztus végén kezdenek gyülekezni, és a népi megfigyelés szerint Kisasszony napja, szeptember 8. körül indulnak útnak. Nem véletlenül hívták ezt a napot régen fecskehajtó Kisasszonynak.
Ha tehát egy fecske Mihály-napkor, három héttel később is itt van, az szokatlan. A fecske repülő rovarokkal táplálkozik, és amíg van elég élelem, addig nem sietnek útnak indulni. Ezt olvasták ki a régiek egy hosszú, enyhe őszre.
Az út egyébként veszélyes. Az MME szerint a Földközi-tenger és a Szahara átrepülése közben rengeteg fecske pusztul el, a változó szélviszonyok és a terjeszkedő sivatag miatt.
Más Mihály-napi jóslatok is vannak
A fecskén kívül a Mihály-napi időjárásból is jósoltak. A legismertebbek:
- „Szent Mihálykor keleti szél, igen kemény telet ígér.” Ha tehát kedden keletről fúj a szél, a néphit szerint kemény tél jön.
- „Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.” Ha Mihály-napra már dér lepi a tájat, a régiek szerint korán beköszönt a tél.
A Kecskeméti Katona József Múzeum szerint Mihály-nap általában valóban az ősz beköszöntét jelezte: hűvösebb, gyakran felhős, esős idővel és az első talajmenti fagyokkal.
Ezért volt fontos nap Szent Mihály napja
A jóslatokon túl Mihály-nap a gazdasági év egyik fordulója is volt. A múzeum összefoglalója szerint:
- a Szent György-napkor (április 24.) kihajtott jószágot Mihály-napkor hajtották haza, és ekkor fogadták fel újra a pásztorokat,
- ekkor engedték a kosokat a juhok közé,
- Mihály-nap után kezdődött a kukoricafosztás, és a termést ekkor tették el télire,
- országszerte Mihály-napi vásárokat tartottak, ahol a pásztorok beszerezték a téli holmit,
- ettől a naptól kezdődött az őszi lánykérések és lakodalmak ideje.
Egy érdekes tilalom is kötődik a naphoz: a hiedelem szerint Mihály napján nem volt szabad kint szellőztetni az ágyneműt.
Kedden figyeld meg a fecskéket
A népi jóslatok természetesen nem helyettesítik a meteorológiai előrejelzést, de a régiek évszázadokon át ezekből igazodtak el. Ha kedden még látsz fecskét a villanydróton vagy az eresz alatt, a nagyanyáink szerint szép, hosszú ősz vár ránk.
A szlovén népi időjós is szép őszt jósolt idénre, ezt írtuk róla. Azt is megírtuk, mikor érkezhet meg idén az első hó.
Források: Kecskeméti Katona József Múzeum, Időkép, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
