7. A találmányát 60 forintért adta el
Magyarországon 1836-ban nem volt szabadalmi törvény, osztrák szabadalmat pedig Irinyi nem akart. A találmányt a Magyar Életrajzi Lexikon szerint Rómer István bécsi gyufagyáros vette meg 60 forintért. Az MTI összefoglalója szerint Irinyi először csak három garast kért érte, mert ennyibe került a foszfor, és szerelmes volt a gyáros lányába.
A közhiedelem szerint Rómer becsapta a fiatal vegyészt. A felvidéki magyar életrajzi adatbázis szerint ez tévedés: a két férfi Rómer haláláig jó viszonyban maradt, és Irinyi naponta megfordult a családnál. Rómer saját foszfortermelést indított, és egy géppel napi 400 és 500 ezer közötti gyufaszálra növelte a gyártást.
8. Irinyi gyufáiból mindössze két szál maradt meg
Irinyi 1840-ben Pesten saját gyújtógyárat alapított, amely 1848-ig működött. Az egykori gyár helyén, a mai Mikszáth Kálmán téren emléktábla áll. A konkurencia mindent megtett, hogy tönkretegye a vállalkozást, a szabadságharc után pedig Irinyi a családi birtokra húzódott vissza.
Az MTI szerint az általa gyártott gyufákból mindössze két szál maradt az utókorra: az egyiket Pesten, a másikat Veszprémben őrzik. A feltaláló a gyufáról később sosem beszélt, kerülte az újságírókat, és lefényképezni is csak egyszer engedte magát. 1895-ben halt meg Vértesen, a mai Létavértesen.
A gyufa ma leginkább a kályha és a kandalló mellett kerül elő. Akinél ilyenkor nem akar rendesen lángra kapni a tűz, annak segíthet, hogyan rakják fordítva a tüzet a finnek és a svájciak.
9. A gyufagyári munkások ínye világított a sötétben
A fehér foszfor gőze súlyos foglalkozási betegséget okozott. A brit Királyi Sebészkollégium összefoglalója szerint a gyufagyári munkások szájában fájdalmas gennyes gyulladások alakultak ki, az állkapocscsont elhalt, az ínyük pedig sötétben zöldesfehéren derengett. Az angol neve „phossy jaw”, vagyis foszforos állkapocs lett.
Az első esetet 1839-ben Bécsben írták le egy gyufagyári munkásnőnél. A rossz körülmények miatt 1888-ban a londoni Bryant and May gyár nagyjából 1400 munkásnője sztrájkba lépett. A fehér foszfort végül az 1906-os berni egyezmény tiltotta be a gyufagyártásban, ez volt az egyik első nemzetközi megállapodás egy ipari anyag betiltásáról.
