Egy nagyjából 900 éves, nyolcszögletű épület alapjait tárták fel régészek a dél-japán Kuroshima szigetén: a 12. századi építmény felső része sarokpontjai között mintegy 8,9 méter széles, és minden oldala nagyjából 3,4 méter hosszú. Hogy pontosan mi állt rajta, azt senki sem tudja biztosan, a kutatók azonban egy kínai tetőcserepekkel kapcsolatos rejtély megoldásához kerültek közelebb.
A legvalószínűbb magyarázat szerint egy buddhista pagoda vagy más szent épület állhatott itt, egy apró, távoli szigeten, messze a korabeli Japán nagy vallási központjaitól. A lelet azért különleges, mert ez az első jelentős építészeti bizonyíték arra, mire használhatták a szigetre Kínából hozott építőanyagokat.
Ez is érdekelhetZöld papagájok lepték el Padova negyedeit: így kerültek oda a trópusi madarakHol van Kuroshima?
Kuroshima Kagosima prefektúrához, azon belül Mishima faluhoz tartozik, amely három kis szigetből áll a Kjúsú déli csücskétől délnyugatra. A sziget hegyes, erdős, kevés lakosú hely, a helyi hagyomány szerint egykor menekülő harcosok rejtőztek el itt. A lelőhely az Ōsato nevű településen fekszik.

Az ásatást Szatosi Nakazono professzor, a Kagosimai Nemzetközi Egyetem régésze vezeti. Csapata 2014 óta kutatja az Ōsato-i települést, az eredményekről az egyetem 2026. október 27-én adott ki közleményt. A nyolcszögletű alapozást a település déli részén, egy vallási szempontból fontosnak tartott területen találták meg.
A japán helyi televízió is beszámolt a felfedezésről, a riport szerint a lelet a japán és a kínai Szung-dinasztia közötti kereskedelem kutatását is előre viheti. A szigetre ma is csak hajóval lehet eljutni, a menetrend szerinti komp Kagosima kikötőjéből indul.
Milyen az épület alapja?
A kutatók egy nyolcszögletű alapozást azonosítottak. A felső rész átmérője a szemközti sarkok között mintegy 8,9 méter, egy-egy oldala körülbelül 3,4 méter, az alsó, szélesebb rész pedig 10-11 méteres. A közelben kősorok vagy falazat maradványai és égett föld nyomai is előkerültek.
Az épület felépítménye nem maradt meg, ezért a formája és a funkciója sem dönthető el véglegesen. A régészek a kormeghatározást nem egy laboratóriumi mérésre, hanem a lelőhely összefüggéseire és a környéken talált tetőcserepekre alapozzák. Ezek alapján az épület a 12. században, a Heian-kor végén állhatott.
Nyolc oldal, mindegyik nagyjából 3,4 méter, a sarkok között közel 9 méter: egy 12. századi szent épület alapja kerülhetett elő egy apró japán szigeten.
Milyen kor volt a Heian-kor?
A Heian-kor Japán történetének egyik leghíresebb időszaka, nagyjából a 8. század végétől a 12. század végéig tartott. Nevét az akkori fővárosról, Heian-kjóról, a mai Kiotóról kapta. Ez volt a japán udvari kultúra virágkora, amikor a költészet, a kalligráfia és a buddhista művészet különösen nagy becsben állt.
A korszak végén Japán egyre élénkebb kereskedelmet folytatott a kínai Szung-dinasztiával. A kínai porcelán, selyem, pénzérmék és könyvek iránt nagy volt a kereslet, Japán pedig többek között ként, fát és aranyat kínált cserébe. A Kuroshimán talált épület ennek a nyüzsgő tengeri kapcsolatnak a nyoma lehet.
A kínai tetőcserepek rejtélye
Kuroshima már korábban is meglepte a kutatókat. A szigeten úgynevezett déli Szung-típusú tetőcserepeket találtak, vagyis olyan cserepeket, amelyek a kínai Szung-dinasztia idejére jellemzőek. Kuroshima Japán legdélebbi pontja, ahol ilyen cserepek előkerültek.
2015-ben vegyi vizsgálatokkal azt is kimutatták, honnan származnak: ugyanazokból a formákból készült cserepeket a kínai Ningbo városához tudták kötni. Ez azt jelenti, hogy az építőanyagot nagyjából 1000 kilométeres tengeri úton hozták a szigetre. Hosszú ideig kérdés volt, mire kellett egy ilyen kis szigeten drága, külföldről hozott tetőcserép.

A mostani nyolcszögletű alapozás erre adhat választ. Ha valóban egy pagoda vagy szent csarnok állt itt, akkor a kínai cserepek ennek a tetőjét boríthatták. A kutatók szerint ez az első olyan építészeti lelet, amely megmutatja, milyen épülethez használhatták a behozott kínai anyagokat.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Hogyan utazott egy cserép 1000 kilométert?
A tetőcserép nehéz, törékeny áru, ezért első ránézésre furcsa, hogy valaki ezer kilométerről hozatta. A középkori hajók azonban rendszeresen szállítottak nehéz rakományt, és a kerámia jól bírta a tengeri utat, ha gondosan becsomagolták. A cserepek gyakran a kereskedelmi rakomány részeként, más árukkal együtt érkeztek.
Az, hogy a kuroshimai cserepeket ugyanazokból a formákból öntötték, mint a ningbói darabokat, arra utal, hogy egy megrendelésre, tudatosan hozták őket. Valaki tehát kifejezetten kínai cserepet akart erre a szent épületre, talán azért, mert a kínai stílus akkoriban a legelőkelőbbnek számított. A régi kereskedelmi utak története sokszor ma is kérdéseket hagy, ahogy az a történelmi rejtély is, amelyet évszázadok óta kutatnak.
Mire használhatták az épületet?
A régészek több lehetőséget is mérlegelnek: buddhista pagodát, vallási csarnokot vagy más szent épületet. A nyolcszögletű forma Japánban ritka és különleges. A kutatók a kiotói Hósó-dzsi templom egykori nyolcszögletű, kilencszintes pagodájához és a nagano prefektúrai Anraku-dzsi háromszintes pagodájához hasonlították az építményt.
Az Anraku-dzsi nyolcszögletű pagodája ma Japán nemzeti kincsei közé tartozik, és ritkaságnak számít, mert a japán pagodák túlnyomó többsége négyzetes alaprajzú. A nyolcszög a buddhista gondolkodásban is jelképes forma, ezért az ilyen épületeket többnyire különleges szertartási célra emelték.
Egy kis szigeten, messze a fővárostól, kínai cserepekkel fedett nyolcszögletű szent épület: Kuroshima a 12. században fontosabb hely lehetett, mint gondolnánk.
Az ázsiai építészet sok olyan megoldást ismer, amely évszázadok óta meglepi az európai kutatókat. Ilyen például a koreai padlófűtés, amellyel 2000 éve radiátor nélkül fűtenek.
Miért éppen nyolcszög?
A nyolcszögletű épületek Japánban mindig különleges szerepet kaptak. Az egyik legismertebb példa a nárai Hórjú-dzsi templomegyüttes Jumedonó csarnoka, egy 8. századi nyolcszögletű épület, amelyet egy herceg emlékére emeltek. A forma a buddhista hagyományban a nyolcrétű ösvényre, a megvilágosodáshoz vezető út nyolc részére is utalhat.
Egy ilyen épület tehát nem egyszerű raktár vagy lakóház volt, hanem kiemelt szertartási hely. Ha Kuroshimán valóban nyolcszögletű szent épület állt, az azt jelzi, hogy a sziget közösségének komoly anyagi lehetőségei és erős kapcsolatai voltak, hiszen egy ilyen építkezés sok munkát, szakértelmet és drága anyagot igényelt. Az ókori építészet nagy alkotásai mögött mindig hasonló erőfeszítés állt, ahogy azt a rodoszi Kolosszus története is mutatja.
Miért volt fontos ez a távoli sziget?
A kérdésre a szomszédos szigetek adhatnak választ. Mishima falu egy másik szigete, Iōjima a kénkivitelről volt ismert. A kén a középkori Kínában keresett nyersanyag volt, többek között a puskapor előállításához használták, ezért a japán-kínai kereskedelem egyik fontos árucikkének számított.

Ha Kuroshima a kínai kereskedőhajók útvonalán feküdt, akkor érthető, miért jelentek meg itt kínai építőanyagok és miért épülhetett itt egy jelentős szent épület. A sziget így a 12. századi japán-szung kereskedelem egyik állomása lehetett, ahol a hajósok imádkoztak a biztonságos útért, mielőtt nekivágtak a nyílt tengernek.
A tengeri kereskedelem nyomai a világ minden részén előkerülnek, néha nagyon régi időkből. Erre példa az a 4700 éves hajóroncs, amely a világ egyik legrégebbi ismert roncsa lehet.
Kapcsolódó cikkeink
Mi lesz a következő lépés?
A kutatók szerint az épület formája és szerepe csak további ásatásokkal tisztázható. Fontos kérdés, hogy a nyolcszögletű alapozáshoz tartozik-e lépcső, kapu vagy más kiegészítő építmény, és hogy a környéken találhatók-e további vallási létesítmények nyomai.
A régészeti leletek gyakran egészen hétköznapi helyzetekben kerülnek elő, ahogy annál a 3000 éves aranydiadémnál is, amelyet a megtalálója először összenyomott konzervdoboznak hitt.
A lelet a japán történelemkutatásnak is új lendületet adhat. A Japán és a Szung-kori Kína közötti kereskedelemről sok írott forrás szól, de a kis szigetek szerepe kevéssé ismert. Ha Kuroshima valóban egy fontos tengeri útvonal állomása volt, akkor a déli szigetvilág a korábban gondoltnál jóval szorosabban kapcsolódott a nagy kereskedelmi hálózatokhoz.
Az építészeti leletek gyakran a tetőcserepeken és apró töredékeken keresztül mesélnek. Egy cserép mintája, anyaga vagy formája elárulhatja, honnan hozták, és mikor készült. Kuroshimán is ezek a töredékek vezették el a kutatókat egy 900 éves épület nyomaihoz.
A régi építők tudása ma is lenyűgöző, erről szól az a cikkünk is, amely bemutatja, hogyan keverték a rómaiak a betont, amely 2000 év után is áll.
Forrás: Arkeonews
Következő cikk
8 hiba, amit érdemes elkerülni a leander teleltetésénélElolvasom ›















