A finnek télen elsősorban azért nem fáznak, mert nem egyetlen nagy trükkre, hanem sok apró szokásra építenek: rétegesen öltözködnek, gyapjút hordanak, nem fűtik túl a lakást, a házba szélfogón át lépnek be, és a hidegre előre készülnek. A tizenkét szokásból több egyáltalán nem a fűtésről szól, sőt az egyik épp arról, hogy kevesebbet fűtsünk.
Finnországban a téli hónapokban északon a mínusz 30 fok sem ritka, és a fűtési szezon hosszabb, mint nálunk. A finn otthonok fűtéséről és építéséről az északi országok fűtési módszereit bemutató cikkünkben már írtunk, itt inkább azokról a mindennapi szokásokról lesz szó, amelyek a lakásban, az utcán és az autóban segítik át a finneket a telen. Ezek közül sok nálunk is kipróbálható.
Hány fokra fűtöd a nappalit télen?
Szavazz, és meglátod, hányan gondolják így!
1. Rétegesen öltözködnek, és kerülik a pamutot
A finn téli öltözködés alapja a rétegezés: legalul egy vékony, a bőrhöz simuló alsó réteg, rajta egy melegítő középső réteg, legfelül egy szél- és vízálló külső kabát. A rétegek között megmaradó levegő szigetel, és ha melegebb van, egy réteget egyszerűen le lehet venni. Ezért a téli ruhát nem veszik túl szűkre: a szorosan feszülő réteg összenyomja a levegőt, és kevésbé melegít.
Az alsó réteghez a finnek inkább gyapjút vagy szintetikus anyagot választanak, mint pamutot. A pamut megszívja magát izzadsággal, és a nedves anyag a hidegben gyorsan lehűl. A merinógyapjú alsóruha nedvesen is meleg marad, és kevésbé szagosodik.
2. Gyapjúzoknit kötnek, és a házban is hordják
A kötött gyapjúzokni, finnül villasukat, szinte minden finn háztartásban ott van, és nemcsak a csizmában, hanem a lakásban is hordják. Sokan nagymamától, nagynénitől kapják ajándékba, és a kötése is családi hagyomány.
A meleg láb a közérzetet is meghatározza: ha a lábfej fázik, az egész test fázósabbnak érzi magát, és a fűtést is feljebb csavarnánk. A vastag zokni a hideg padlójú lakásban többet ér, mint egy fokkal melegebb szoba. A jeges járdán pedig egy régi trükk szerint a cipőre húzott zokni a csúszást is csökkenti.
3. Egyujjas kesztyűt viselnek
A nagy hidegben a finnek inkább egyujjas kesztyűt, lapasetot hordanak, mint ötujjast. Ennek egyszerű fizikai oka van: az egyujjas kesztyűben az ujjak egymást melegítik, és a kesztyű belső felülete is kisebb, amin a hő távozhat. Az ötujjas kesztyűben minden ujj külön hűl.
Az egyujjas kesztyűben az ujjak egymást melegítik, ezért nagy hidegben melegebb, mint az ötujjas.
A hidegben sokan a kettőt együtt használják: alul vékony ötujjas, felül vastag egyujjas kesztyű. Így ha egy pillanatra le kell venni a felsőt, például telefonáláshoz vagy kulcskereséshez, a kéz akkor sem marad csupaszon.
4. Nem fűtik túl a lakást
Meglepő, de a finn lakások nem melegebbek a magyaroknál. A finn állami energiaügynökség, a Motiva ajánlása szerint a nappaliban 20-22 fok a megfelelő, egy finn tévécsatorna összefoglalója szerint a hálószobában pedig 18-20 fok körül.
A tartósan 16 fok alatti lakást viszont a finn szakemberek sem javasolják, mert a túl hideg falakon lecsapódik a pára, és penészedés indul. A cél tehát a kiegyenlített, nem túlzó hőmérséklet. Egy finn tévécsatorna cikke szerint egyetlen fok különbség is nagyjából öt százalékkal emeli a fűtésszámlát, ezért a finnek a termosztátot nem csavarják feljebb csak azért, mert odakint hideg van. A spanyol és portugál lakásokban épp fordított a helyzet: ott az enyhe tél ellenére sokan fáznak, mert a házak nem a hidegre épültek.
5. Bekapcsolják a hővisszanyerős szellőzést
A modern finn házakban gépi szellőzés van hővisszanyerővel, amely a kifelé távozó meleg levegő hőjével melegíti a beáramló friss levegőt. A Motiva téli tanácsai között szerepel, hogy a hidegek előtt a szellőztető berendezés hűtő üzemmódját ki kell kapcsolni, a hővisszanyerést pedig be. A befújt friss levegő energiatakarékos hőmérséklete a finn tanácsok szerint 16-17 fok, a többit a lakás fűtése adja hozzá.
Ugyanez az ajánlás kitér arra is, hogy a radiátorok elől el kell húzni a vastag függönyt és a bútort, és a termosztátokat a fűtési szezon előtt egyszer végig kell tekerni, hogy ne ragadjanak be. Ez a két apróság a finn tanácsok szerint a radiátorok teljesítményén is sokat javít.
6. Szélfogón át lépnek be, és a cipő az ajtónál marad
A finn házak bejáratánál gyakran van egy kis szélfogó előtér, a tuulikaappi, amely két ajtóval választja el a kinti hideget a lakástól. Amikor nyílik a bejárati ajtó, a hideg levegő csak ebbe a kis térbe jut be, nem az egész házba.
A cipőt a finnek a bejáratnál leveszik, és a havas, latyakos lábbeli ott is marad. Így a lakásba nem kerül be olvadó hó és só, a padló nem lesz nedves és hideg. A szélfogó a ruhák, a csizmák és a sapkák helye is, a lakás meleg része tiszta és száraz marad.
Ehhez kapcsolódik: Ezért teregetnek az északiak mínuszokban is kint, és ezért szárad meg a ruha a fagyban
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
7. Az ablakokat a hidegre tervezik
Finnországban a háromrétegű üvegezés a megszokott, a régebbi házakban pedig két ablak áll egymás mögött, ahogy a régi polgári házakban nálunk is. A két üvegréteg közötti légtér szigetel, a belső üveg így nem hűl le annyira, és kevésbé párásodik be.
Az ablakkeret tömítését is rendszeresen ellenőrzik, mert a legjobb üveg sem ér sokat, ha a keret mellett huzat jön be. A régi ablakoknál a téli tömítőszalag és a vastag függöny éjszakára ugyanazt a szerepet tölti be, mint a modern háromrétegű üveg.
8. Hetente szaunáznak
A szauna a finn tél része. A finn szaunakultúra 2020-ban az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára is felkerült, az UNESCO leírása szerint az 5,5 milliós országban 3,3 millió szauna van, a finn turisztikai szervezet szerint pedig a finnek csaknem 90 százaléka hetente szaunázik.
A szauna a hideg napokban a közösségi élet és a pihenés helye is, sok társasházban közös szauna van a pincében, ahol a lakók beosztás szerint váltják egymást. A finnek ezt nem luxusnak, hanem a téli hétköznapok természetes részének tartják. Az UNESCO leírása szerint a városi közösségi szaunák az 1950-es évek után szinte eltűntek, az utóbbi években azonban magánkezdeményezésekből újak épülnek. A fatüzelésű, az elektromos és a füstszauna ma is mind megtalálható.
9. Motorblokk-fűtést használnak az autóban
A finn parkolókban, a társasházak udvarán és a munkahelyek előtt sok helyen áramcsatlakozó oszlop áll, ide kötik be az autó motorblokk-fűtőjét, a lohkolämmitint. Ez a hideg reggeleken előmelegíti a motort, így az autó könnyebben indul, és a motor is kíméletesebben jár az első percekben.
A motorblokk-fűtőt időzítővel csak az indulás előtt kapcsolják be, mert az egész éjszakás melegítés csak a villanyszámlát növeli.
A fűtőt időzítővel kapcsolják, hogy csak az indulás előtti órában melegítsen, egész éjszaka ne. Egy finn autós lap cikkében egy társasházkezelő arra is figyelmeztetett, hogy áramhiány idején a blokkfűtőket és az utastér-fűtőket csak megfontoltan, a csúcsidőn kívül kell használni.
10. A téli gumit a feltételekhez igazítják
Finnországban a téli gumi kötelező, de nem naptári napra. A finn közlekedési hatóság, a Traficom szerint november 1. és március 31. között kell téli gumit használni, ha az időjárás vagy az útviszonyok ezt megkívánják, a főbarázdák mélysége legalább 3 milliméter legyen, havas, latyakos úton pedig legalább 5 milliméter javasolt.
A finnek közül sokan szöges gumit használnak, mert a jeges utakon ez tapad a legjobban, a hatóság viszont arra is figyelmeztet, hogy a szöges gumi jobban koptatja az utat. A hatóság tanácsa szerint jobb egy héttel korábban gumit cserélni, mint egy nappal később.
11. Fényvisszaverőt viselnek gyalogosan is
A finn télen délután háromkor már sötét van, és a gyalogosok nehezen láthatók. A finn közlekedési szabályok szerint a sötétben az úttesten vagy annak szélén gyalogló embernek fényvisszaverőt kell viselnie, és ezt a finnek a kabátjukra, táskájukra akasztott kis medállal, a heijastinnel teljesítik.
A fényvisszaverő ott a kabát zsebéből lógó, ingához hasonló kis korong, amely a fényszóró fényében messziről világít. A gyerekek iskolatáskáján és a kutyák nyakörvén is gyakori. A finn közlekedésbiztonsági szervezet szerint télen az év eleje és vége a legveszélyesebb, amikor a sötétség és a csúszós utak egyszerre jelentkeznek. Nálunk is olcsó és egyszerű megoldás a sötét téli délutánokra, főleg járda nélküli utakon, ahol a gyalogos az úttest szélén kénytelen menni.
12. Előre fűtenek, és behordják a fát
A finnek a hidegre nem a nagy fagy napján kezdenek készülni. Egy finn pénzügyi és háztartási magazin tanácsai szerint a fával fűtött házban akkor kell elkezdeni a rendszeres fűtést, amikor az előrejelzés a nagy fagyot néhány nappal előre jelzi, és a tűzifát időben be kell hordani, hogy a házban átmelegedjen és kiszáradjon.
A finnek a hidegre nem a fagy napján, hanem napokkal előtte kezdenek készülni.
A száraz, meleg fa jobb hatásfokkal ég, kevesebb füsttel. A magazin azt is tanácsolja, hogy a levegős hőszivattyú, ahol van, a hidegben végezze a fűtés nagy részét, a villanyradiátorok pedig ilyenkor csak langyosak legyenek. A száraz tűzifa jelei egyszerűen felismerhetők: a repedt bütü és a kopogó hang mutatja, hogy a fa készen áll a kályhára.
Hasonló téma: A finnek karácsonykor megőrülnek ezért a zöldségért: nálunk alig ismerik, pedig mennyei étel készül belőle
Kapcsolódó cikkeink
Mit vehetünk át ebből itthon?
A finn szokások nagy része nálunk is működik: a réteges öltözködés, a gyapjúzokni, a túl nem fűtött, de kiegyenlített lakás, a radiátorok szabadon hagyása és a fényvisszaverő mind olcsó, azonnal bevezethető. A szélfogó előtér egy függönnyel vagy egy belső ajtóval is megoldható.
A skandináv házak régi módszere is azt mutatja, hogy az északiak nem csak a fűtésre bízzák magukat, hanem a ház szerkezetére és a szokásaikra is.
A kint alvó finn babák története pedig arról szól, hogy a hideget nem ellenségnek, hanem a mindennapok részének tekintik, és ehhez igazítják a ruházatot, a lakást és a napirendet is.
Hogy tetszett a cikk?
















