Ugrás a tartalomra
Hirdetés

Így jósolták meg régen a jövőt szilveszterkor: ezt jelentették az ólomöntés formái

Mit jelentettek a formák a szilveszteri ólomöntésnél, és miért öntötték?
Kertészkedj.hu

Egy kanál, egy gyertya, egy tál hideg víz és egy darabka fém: ennyi kellett ahhoz, hogy szilveszter éjjelén kiderüljön, mit hoz az új év. A fém a láng fölött megolvadt, a vízbe öntve sisteregve megdermedt, a társaság pedig hajolt a tál fölé, és találgatta, minek látszik a furcsa, csillogó darab. Ez volt régen a szilveszteri jövendőmondás. Ma már szinte senki nem tartja ezt a szokást.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

Az ólomöntés a nagyszüleink idejében a szilveszteri mulatság része volt. Ma már ritkábban látni, a német nyelvterületen és Skandináviában viszont most is sok család ünnepi játéka.

Ez is érdekelhetNyolc oldala van, és senki sem tudja biztosan, mire használták: 900 éves épületet találtak Japánban

Honnan ered a szokás?

A magyar néprajzi lexikon a szilveszterhez kötődő szokások között említi az ólomöntést, a szerelmi és haláljósló eljárások mellett. Az év utolsó éjszakáját régen különleges, határon álló időnek tartották, amikor a jövő könnyebben kifürkészhető.

Hirdetés

Hogy miért éppen az ólom? A régi háztartásokban könnyen hozzá lehetett jutni, és alacsony hőmérsékleten olvad, így egy gyertya vagy a tűzhely lángja fölött is folyékonnyá vált. A hideg vízbe érve hirtelen megszilárdult, és minden alkalommal más, kiszámíthatatlan alakot vett fel.

Milyen szokások tartoztak még a szilveszterhez?

Az ólomöntés nem egyedül állt. A Magyar néprajzi lexikon szilveszter szócikke szerint az év utolsó napjához a magyar nyelvterületen több szokás is kötődött: helyenként téltemetést vagy télkiverést tartottak, máshol a szűzgulyafordítást, más néven vénlánycsúfolást.

A lexikon a pásztorok, legények és serdülők zajkeltő szokásait is megemlíti, a jóslások között pedig a szerelmi jóslások mellett haláljóslásokat és a hagymakalendáriummal végzett időjóslást is. Napjainkban falun és városon egyaránt a bálok, mulatságok lettek a szilveszter legjellemzőbb formái. A két ünnep közötti napokhoz is kötődtek tilalmak: erről szól miért nem söpörtek régen karácsony és újév között.

Hirdetés

Kinek a jövőjét kérdezték?

Egy régi gazdasági hetilap szilveszteri összeállítása szerint a lányok szilveszter éjjelén ólomöntéssel és gombócfőzéssel tudakozódtak a jövendőbelijük neve és foglalkozása után. A formákból ezért elsősorban a leendő férj mesterségét próbálták kitalálni.

A szilveszteri ólomöntés régen jóslás volt: a lányok a formákból a jövendőbelijük mesterségét próbálták kiolvasni.

Hogy egy csavart, csillogó darab melyik mesterséget jelenti, azt a társaság közösen döntötte el. A fantáziának nem volt határa, és pont ez adta a játék varázsát: ugyanabban a formában mindenki mást látott. A szilveszteri jóslásnak egyébként más országokban is megvannak a maga hagyományai.

Mit jelentettek a formák?

A német hagyományban külön jelentéslisták is készültek. Egy német összefoglaló szerint a szokás a 15. századig nyúlik vissza, és eleinte a nyomdákból megmaradt ólmot használták hozzá, később jelentek meg a kifejezetten erre árult készletek. Egy német szokásokról szóló oldal néhány példát is felsorol:

  • Szemüveg: hosszú életet ígér.
  • Híd: új kapcsolatok, ismeretségek jönnek.
  • Kút: mély szeretet a környezetedben.
  • Vár: változásra vágysz.

A formák jelentését a német hagyományban külön listák rögzítették, a szemüveg például hosszú életet ígért.

A legtöbb forma persze semmire sem hasonlít egyértelműen. Egy bécsi útikalauz szerint éppen ezért kell hozzá egy kis képzelőerő, ami egyben azt is jelenti, hogy könnyen ki lehet olvasni belőle egy szép jövőt.

Hirdetés

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

A finnek az árnyékot nézik

Finnországban az újévi öntésnek saját neve van: uudenvuodentina, vagyis újévi ón. A Vogue Scandinavia cikke szerint a szokás a 18. századig nyúlik vissza, eredetileg csak a finnországi svéd felső társaság körében volt divat, ma viszont sok finn és svéd szilveszter része. A megdermedt fémet kétféleképpen értelmezik: a formáját nézik, vagy gyertyafénybe tartják, és az árnyékát olvassák ki.

Egy helsinki lakos egy finn szokásokról szóló írásban úgy fogalmazott, hogy nem magát az ónt nézik, hanem az árnyékát. Ugyanez az írás arra is kitér, hogy bár a szokást ónöntésnek hívták, a finn Yle hírportál szerint a boltokban árult apró patkókban akár 95 százalék ólom is lehetett.

A finnek a felületet is olvassák. A Vogue Scandinavia listája szerint ha a megdermedt fém sima, unalmas, eseménytelen év jön, a lapos forma lustaságot jelez. Ha sok rajta a lyuk, sok siker és lehetőség várható, a sok rücsök pénzt, gazdagságot ígér.

  • Hosszú, farokszerű forma: jó egészség és hosszú élet.
  • Sok apró darabra töredezett: mozgalmas év, amikor a legfontosabbra kell figyelni.
  • Éles szélek: védelem a rontás, a „gonosz szem” ellen.
  • Íves formák: utazás, akár valódi, akár jelképes.

Nemcsak a finnek és a németek ismerik ezt a fajta jóslást. A finn szokásokról szóló írás szerint ma az északi országokban, Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Izlandon és Dániában, valamint Németországban és Ausztriában öntenek fémet szilveszterkor. Törökországban kurşun dökme, vagyis ólomöntés néven ismerik, ott és Bosznia-Hercegovinában azonban nem az újévhez kötik, hanem általában a jövő kifürkészésére használják.

Hirdetés

A szokás annyira népszerű, hogy rekordot is döntöttek vele. Egy összefoglaló szerint a világ legnagyobb újévi öntését, egy 41 kilós darabot, a finnországi Loviisa önkéntes tűzoltói öntötték 2010 újévén. A Matador Network cikke szerint a fémet 2000 liter hideg vízbe öntötték.

A helsinki egyetemi kórház méregközpontjának tájékoztatója szerint a hagyományos finn mini patkókban 2018-ban tiltották be az ólmot, a mai patkók ólom helyett ónból készülnek, és helyettük cukrot vagy méhviaszt is lehet olvasztani. Egy finn napilap, a Kaleva cikke szerint a finn biztonsági és vegyianyag-ügynökség, a Tukes, valamint a népegészségügyi intézet is a méhviaszt és a cukrot ajánlotta helyettesítőnek.

Miért nem ólommal csinálják ma?

Az ólom mérgező, az olvasztásakor keletkező gőz és a kezelése is veszélyes, különösen gyerekek közelében. Ugyanez a bécsi oldal azt írja, hogy a ma kapható szilveszteri készletekben már nincs ólom, ónt vagy viaszt használnak helyette.

Hirdetés

Az Európai Unióban 2018 óta nem árulhatók ólmos ólomöntő készletek. Egy uniós vegyianyag-szabályozás korlátozta az ólom mennyiségét azokban a fogyasztási termékekben, amelyeket gyerekek a szájukba vehetnek, ezért a német gyártók ónra és viaszra váltottak. Finnországban, ahol az újévi ónöntés máig népszerű családi szokás, ugyanebből az okból tűntek el a boltokból a hagyományos öntőkészletek, és ma ott is többnyire viasszal öntenek.

Ha idén kipróbálnád, a gyertyaviasz a legbiztonságosabb választás: egy régi kanálban felolvasztva, hideg vízbe csepegtetve ugyanúgy furcsa formákat ad. A tálat tedd stabil helyre, a forró kanalat pedig fogd konyharuhával. A jóslás közben eszedbe juthat még a babérlevél a pénztárcában is, amely szintén a szerencsevarázslás egyik régi formája.

Az Öko-Test szerint a viaszból öntött figurák nem olyan finomak, mint az ólomból készültek, de egy kis fantáziával ez könnyen pótolható, és a társasági játék ugyanúgy működik. A Stiftung Warentest is az ón, a viasz vagy a tészta öntését ajánlja helyette. Ha a régi téli hiedelmek érdekelnek, olvasd el azt is, miért kentek régen fokhagymát az ajtóra András-napkor.

Mit kezdj a régi készlettel?

Ha a fiók mélyén még lapul egy régi öntőkészlet, ne használd. A német fogyasztóvédelmi tesztmagazin, a Stiftung Warentest cikke szerint az ólom már kis mennyiségben is árt az egészségnek, hevítéskor mérgező gőzök keletkeznek, amelyek a légutakon át jutnak a szervezetbe. A kifröccsenő folyékony fém ráadásul súlyos égési sérülést is okozhat.

Hirdetés

Egy frankföldi hírportál összefoglalója szerint a régi ólomöntő készletek akár 71 százalék ólmot is tartalmaztak, miközben 2018 áprilisától a termékekben megengedett ólomtartalom ennek töredéke lett.

A régi ólomöntő készlet nem a háztartási szemétbe való, hanem veszélyes hulladékként a hulladékudvarba.

A müncheni Abendzeitung cikke is azt írja, hogy az ólom környezetszennyező anyag, ezért a régi készlet nem a háztartási hulladékba, hanem a veszélyes hulladékok közé tartozik. Itthon a hulladékudvarok veszik át az ilyen anyagokat.

Ha érdekelnek a téli ünnepek más országokban élő szokásai, olvasd el, milyen furcsa karácsonyi szokásokat tartanak Európa különböző országaiban, és hogy melyik az a kilenc ország, ahol nem a Jézuska hozza az ajándékot.

Források: Magyar néprajzi lexikon (MEK), Visiting Vienna, German Girl in America, test.de, infranken.de, abendzeitung-muenchen.de, oekotest.de

Hirdetés

Hogy tetszett a cikk?

Ajánló
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet