Ugrás a tartalomra
AjánlóFakanalat tesznek a fazék tetejére a nagymamák: ezért nem fut ki tőle a forrásban lévő víz›
Érdekességek

„Második Garda-tavat” találtak az Adria partján: 30 ezer hektárnyi édesvíz rejtőzik a föld alatt Chioggia mellett

Szerző: Ildikó Sz. Gulyás· Publikálva: 2026.10.03. 17:15 2 perc
A Garda-tó vitorlásokkal és hegyekkel

Az igazi Garda-tó. Fotó: Sergej K. / Pexels

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

Velence tartományban a kutatók egy óriási, föld alatti édesvíz-tározót azonosítottak. A víztartó réteg nagyjából 30 ezer hektáron húzódik a Cavarzere melletti Buoro és a Chioggia közelében fekvő Punta Gorzone között, ami méretében a Garda-tóhoz mérhető. Az olasz sajtó szerint mintegy 30 méter mélyen fekszik, és vastag agyagrétegek védik, ami a jövő vízellátása szempontjából komoly előny.

Hirdetés

A felfedezés a Swamrisk nevű európai kezdeményezés keretében született, amely a tengerparti talajvizet próbálja megvédeni a szárazságtól és a sós víz előretörésétől, az olasz-horvát Interreg program támogatásával. A határokon átnyúló együttműködésben részt vesz a Spliti Egyetem, Veneto régió, az olasz nemzeti kutatási tanács (CNR), a Zágrábi Egyetem, az M3E mérnökiroda és több vízügyi szervezet, valamint az olasz öntöző- és vízrendezési társulások szövetsége, az ANBI is.

Lorenzo Frison mérnök, a projekt vezetője szerint a vizsgálatok azt mutatják, hogy a mély talajvízbe a tengervíz csak rendkívül lassan szivárog be, és ez nagy előny. A térség az elmúlt években egyre többet szenvedett a szárazságtól és a sós víz előrenyomulásától. Míg a mély víztartó réteg viszonylag védett, a felszínhez közeli talajvíz sokkal sósabb: 7 méter mélyen literenként 14 gramm sót mértek, miközben a tengervízben nagyjából 35 gramm van literenként.

A Garda-tó vitorlásokkal és hegyekkel
Az igazi Garda-tó. Fotó: Sergej K. / Pexels

Egy platform a vízhiány ellen

Francesco Vincenzi, az ANBI elnöke bemutatta a Hydrocloud nevű platformot, amely összegyűjti a vízföldtani adatokat, és kockázati térképeket készít belőlük. Szerinte ez alapvető eszköz ahhoz, hogy láthatóvá váljanak a változások, és célzottan lehessen fellépni a vízhiány ellen.

Az együttműködés azt mutatja, hogyan védhetik meg a tengerparti térségek jobban a vízkészleteiket a klímaváltozás és az egyre erősödő sósodás idején. A mediterrán kutatásról és együttműködésről október 1-jén nemzetközi vízügyi csúcstalálkozót is tartottak.

Egy mesterséges tó történetéről, amelyért 12 falut kellett elárasztani, itt írtunk.

Hirdetés

via suedtirolnews.it

Hirdetés
Megosztás Facebookon
Kövesd a Kertészkedj.hu-t a Google-on›

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

Friss

Ez is érdekelhet